Ezeket a szakmákat tartják a legfontosabbnak – és a legkevésbé fontosnak – a magyarok 2025-ben

Hiába tartják kiemelten fontosnak a tanárok munkáját, a magyarok többsége mégis úgy érzi, alig kapnak megfelelő elismerést. Kiderült, mely szakmákat értékeljük a leginkább – és a legkevésbé – hasznosnak, illetve melyeket látjuk túlfizetettnek.

Szakmák megítélése Magyarországon 2025-ben

A No Fluff Jobs nemzetközi állásportál reprezentatív kutatást készített a magyar lakosság körében, hogy feltérképezze az egyes szakmák társadalmi megítélését. A felmérésben ezer, 18–64 év közötti magyar vett részt, és összesen 15 különböző foglalkozást kellett értékelniük. A kutatás célja az volt, hogy megmutassa, a magyarok szerint mely munkák a legfontosabbak, illetve melyeket tartanak alul- vagy túlfizetettnek.

A válaszok alapján a magyar társadalom három foglalkozást tart különösen alulfizetettnek: az ápolói, a rendőri és a tanári hivatást. Ugyanakkor a politikusokat, influenszereket és sportolókat a legtöbben túlfizetettnek érzik.

Megalázóan alacsony a gyermekvédelemben dolgozók fizetése

A szakmák társadalmi fontosságának megítélése a magyarok körében

Leginkább fontosnak tartott szakmák:

  • Orvosok – a válaszadók 87%-a szerint kiemelten fontosak
  • Ápolók – 85% tartja őket nagyon fontosnak
  • Tanárok – 80% szerint nélkülözhetetlenek

Az eredmények alapján a magyar társadalom leginkább azokat a munkaköröket becsüli, amelyek a gondoskodáshoz, gyógyításhoz és oktatáshoz kapcsolódnak. Ezeket a szakmákat a megkérdezettek döntő többsége elengedhetetlennek tartja, még ha anyagi megbecsültségük ettől el is marad.

Ezekben a szektorokban lehet a legtöbbet keresni

Közepesen fontosnak tartott szakmák:

  • Rendőrök – 64% szerint nagyon fontosak
  • Gazdálkodók – 56% tartja őket kiemelten lényegesnek

A könyvelők, programozók és ügyvédek esetében a „nagyon fontos” válaszok aránya alacsonyabb (23–26%), míg az „inkább fontos” válasz dominál. Ez azt jelzi, hogy bár ezek a szakmák nélkülözhetetlenek az ország működéséhez, a társadalom kevésbé érzi közvetlen hatásukat a mindennapokra – inkább háttérszereplőként tekint rájuk.

Kettős megítélésű szakmák:

  • Újságíró – csak 25% tartja nagyon fontosnak

Hasonló megosztottság figyelhető meg a kereskedelmi képviselők, HR-esek, marketingesek és sportolók megítélésénél is. Ezen szakmák esetében 30–40% azok aránya, akik közömbösen vagy akár negatívan viszonyulnak hozzájuk.

Legalacsonyabb társadalmi fontosságú szakmák:

  • Influenszer/véleményvezér – mindössze 2% tartja őket nagyon fontosnak

A válaszok alapján a véleményvezérek és influenszerek a legkevésbé elismert szakmák közé tartoznak. Bár jelenlétük látványos a médiában és a közösségi felületeken, a társadalmi megítélésük rendkívül alacsony.

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.