Ezeket a szakmákat tartják a legfontosabbnak – és a legkevésbé fontosnak – a magyarok 2025-ben

Hiába tartják kiemelten fontosnak a tanárok munkáját, a magyarok többsége mégis úgy érzi, alig kapnak megfelelő elismerést. Kiderült, mely szakmákat értékeljük a leginkább – és a legkevésbé – hasznosnak, illetve melyeket látjuk túlfizetettnek.

Szakmák megítélése Magyarországon 2025-ben

A No Fluff Jobs nemzetközi állásportál reprezentatív kutatást készített a magyar lakosság körében, hogy feltérképezze az egyes szakmák társadalmi megítélését. A felmérésben ezer, 18–64 év közötti magyar vett részt, és összesen 15 különböző foglalkozást kellett értékelniük. A kutatás célja az volt, hogy megmutassa, a magyarok szerint mely munkák a legfontosabbak, illetve melyeket tartanak alul- vagy túlfizetettnek.

A válaszok alapján a magyar társadalom három foglalkozást tart különösen alulfizetettnek: az ápolói, a rendőri és a tanári hivatást. Ugyanakkor a politikusokat, influenszereket és sportolókat a legtöbben túlfizetettnek érzik.

Megalázóan alacsony a gyermekvédelemben dolgozók fizetése

A szakmák társadalmi fontosságának megítélése a magyarok körében

Leginkább fontosnak tartott szakmák:

  • Orvosok – a válaszadók 87%-a szerint kiemelten fontosak
  • Ápolók – 85% tartja őket nagyon fontosnak
  • Tanárok – 80% szerint nélkülözhetetlenek

Az eredmények alapján a magyar társadalom leginkább azokat a munkaköröket becsüli, amelyek a gondoskodáshoz, gyógyításhoz és oktatáshoz kapcsolódnak. Ezeket a szakmákat a megkérdezettek döntő többsége elengedhetetlennek tartja, még ha anyagi megbecsültségük ettől el is marad.

Ezekben a szektorokban lehet a legtöbbet keresni

Közepesen fontosnak tartott szakmák:

  • Rendőrök – 64% szerint nagyon fontosak
  • Gazdálkodók – 56% tartja őket kiemelten lényegesnek

A könyvelők, programozók és ügyvédek esetében a „nagyon fontos” válaszok aránya alacsonyabb (23–26%), míg az „inkább fontos” válasz dominál. Ez azt jelzi, hogy bár ezek a szakmák nélkülözhetetlenek az ország működéséhez, a társadalom kevésbé érzi közvetlen hatásukat a mindennapokra – inkább háttérszereplőként tekint rájuk.

Kettős megítélésű szakmák:

  • Újságíró – csak 25% tartja nagyon fontosnak

Hasonló megosztottság figyelhető meg a kereskedelmi képviselők, HR-esek, marketingesek és sportolók megítélésénél is. Ezen szakmák esetében 30–40% azok aránya, akik közömbösen vagy akár negatívan viszonyulnak hozzájuk.

Legalacsonyabb társadalmi fontosságú szakmák:

  • Influenszer/véleményvezér – mindössze 2% tartja őket nagyon fontosnak

A válaszok alapján a véleményvezérek és influenszerek a legkevésbé elismert szakmák közé tartoznak. Bár jelenlétük látványos a médiában és a közösségi felületeken, a társadalmi megítélésük rendkívül alacsony.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.