Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hiába tartják kiemelten fontosnak a tanárok munkáját, a magyarok többsége mégis úgy érzi, alig kapnak megfelelő elismerést. Kiderült, mely szakmákat értékeljük a leginkább – és a legkevésbé – hasznosnak, illetve melyeket látjuk túlfizetettnek.
Szakmák megítélése Magyarországon 2025-ben
A No Fluff Jobs nemzetközi állásportál reprezentatív kutatást készített a magyar lakosság körében, hogy feltérképezze az egyes szakmák társadalmi megítélését. A felmérésben ezer, 18–64 év közötti magyar vett részt, és összesen 15 különböző foglalkozást kellett értékelniük. A kutatás célja az volt, hogy megmutassa, a magyarok szerint mely munkák a legfontosabbak, illetve melyeket tartanak alul- vagy túlfizetettnek.
A válaszok alapján a magyar társadalom három foglalkozást tart különösen alulfizetettnek: az ápolói, a rendőri és a tanári hivatást. Ugyanakkor a politikusokat, influenszereket és sportolókat a legtöbben túlfizetettnek érzik.
Megalázóan alacsony a gyermekvédelemben dolgozók fizetése
A szakmák társadalmi fontosságának megítélése a magyarok körében
Leginkább fontosnak tartott szakmák:
Az eredmények alapján a magyar társadalom leginkább azokat a munkaköröket becsüli, amelyek a gondoskodáshoz, gyógyításhoz és oktatáshoz kapcsolódnak. Ezeket a szakmákat a megkérdezettek döntő többsége elengedhetetlennek tartja, még ha anyagi megbecsültségük ettől el is marad.
Ezekben a szektorokban lehet a legtöbbet keresni
Közepesen fontosnak tartott szakmák:
A könyvelők, programozók és ügyvédek esetében a „nagyon fontos” válaszok aránya alacsonyabb (23–26%), míg az „inkább fontos” válasz dominál. Ez azt jelzi, hogy bár ezek a szakmák nélkülözhetetlenek az ország működéséhez, a társadalom kevésbé érzi közvetlen hatásukat a mindennapokra – inkább háttérszereplőként tekint rájuk.
Kettős megítélésű szakmák:
Hasonló megosztottság figyelhető meg a kereskedelmi képviselők, HR-esek, marketingesek és sportolók megítélésénél is. Ezen szakmák esetében 30–40% azok aránya, akik közömbösen vagy akár negatívan viszonyulnak hozzájuk.
Legalacsonyabb társadalmi fontosságú szakmák:
A válaszok alapján a véleményvezérek és influenszerek a legkevésbé elismert szakmák közé tartoznak. Bár jelenlétük látványos a médiában és a közösségi felületeken, a társadalmi megítélésük rendkívül alacsony.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.