Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az első három helyezett között nincsen nagy meglepetés.
A KSH a statisztikai zsebkönyvében közzétette, hogy melyik gazdasági szektorban mennyit lehetett keresni alkalmazottként 2024-ben.
Az adatokból kiderült, hogy a legjobban a pénzügyi-biztosítási ágazatban fizettek, ahol a nettó átlagbér 710 319 forint volt. A második legtöbbet, 678 813 forintot az információ, kommunikáció szektorban lehetett kapni. A képzeletbeli dobogó harmadik helyére pedig a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat került, ahol nettóban átlagosan 632 857 forintot lehetett keresni.
Nemzetgazdasági ágazattól függetlenül átlagosan egy év alatt 10-13 százalékponttal emelkedtek a nettó bérek, ennél nagyobb emelést (26 százalékpontnyit) csak az oktatási szektorban dolgozók kaptak.
A pedagógusok fizetésével részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.