A kutatásból kiderül, hogy a mesterséges intelligencia és a digitalizáció minden eddiginél nagyobb szerepet kap, emellett egyre fontosabbá válnak az egyéni teljesítmények – mindezzel párhuzamosan azonban a munkahelyi nemi egyenlőtlenségek továbbra is makacsul fennállnak.
A KPMG Global Female Leaders Outlook című nemzetközi kutatásából kiderül: a női vezetők rekordgyorsasággal alkalmazkodnak a változó környezethez, miközben új hangsúlyok jelennek meg a vállalati fókuszban.
Magyarország az Európai Unió sereghajtója női tudósok és mérnökök arányában
A felmérés szerint 2025-re a női döntéshozók több mint fele (56%) a technológiai beruházásokat tartja elsődleges célnak – ez duplája a két évvel korábbi aránynak. Eközben a HR-alapú kezdeményezések iránti érdeklődés jelentősen visszaesett (74%-ról 44%-ra). A mesterséges intelligencia már nem csak innovációs eszköz, hanem a versenyképesség és a vállalati túlélés kulcsa lett – fogalmaz Rakó Ágnes, a KPMG partnere.
A diszkrimináció még mindig jelen van
Bár egyre több iparágban bővül a női vezetők aránya, a nemi egyenlőség továbbra is kihívás: a válaszadók kétharmada szerint az elmúlt három évben személyesen tapasztaltak valamilyen munkahelyi diszkriminációt vagy elfogultságot a nemük miatt.
Karrierépítés belülről
Új trend rajzolódik ki a női karrierutakban is: a többség már nem vált céget, hanem belső előrelépésre koncentrál. Ebben kiemelt szerepet kapnak a szakmai kapcsolatok és tudatosan épített hálózatok: 66% szerint ezek ma már elengedhetetlenek a vezetővé váláshoz. Ennek részeként a közösségi média is előtérbe került, 81% üzleti célokra is aktívan használja ezeket a platformokat.
Félnek telefonon beszélni és állásinterjún részt venni a Z generáció pályakezdői
Pozitív jövőkép a kihívások ellenére
Gazdasági nehézségek ellenére is a női vezetők 90%-a bizakodó vállalatuk jövőjét illetően, sokan árbevétel- és létszámbővülést is várnak. A technológiai fejlődés, az adaptív gondolkodás és a belső tartalékok adják a stabil alapot az előrelépéshez.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
