Ezeket tartják fontosnak a női felsővezetők a munkában - előtérbe kerül a mesterséges intelligencia

A kutatásból kiderül, hogy a mesterséges intelligencia és a digitalizáció minden eddiginél nagyobb szerepet kap, emellett egyre fontosabbá válnak az egyéni teljesítmények – mindezzel párhuzamosan azonban a munkahelyi nemi egyenlőtlenségek továbbra is makacsul fennállnak.

A KPMG Global Female Leaders Outlook című nemzetközi kutatásából kiderül: a női vezetők rekordgyorsasággal alkalmazkodnak a változó környezethez, miközben új hangsúlyok jelennek meg a vállalati fókuszban.

Magyarország az Európai Unió sereghajtója női tudósok és mérnökök arányában

A felmérés szerint 2025-re a női döntéshozók több mint fele (56%) a technológiai beruházásokat tartja elsődleges célnak – ez duplája a két évvel korábbi aránynak. Eközben a HR-alapú kezdeményezések iránti érdeklődés jelentősen visszaesett (74%-ról 44%-ra). A mesterséges intelligencia már nem csak innovációs eszköz, hanem a versenyképesség és a vállalati túlélés kulcsa lett – fogalmaz Rakó Ágnes, a KPMG partnere.

A diszkrimináció még mindig jelen van

Bár egyre több iparágban bővül a női vezetők aránya, a nemi egyenlőség továbbra is kihívás: a válaszadók kétharmada szerint az elmúlt három évben személyesen tapasztaltak valamilyen munkahelyi diszkriminációt vagy elfogultságot a nemük miatt.

Karrierépítés belülről

Új trend rajzolódik ki a női karrierutakban is: a többség már nem vált céget, hanem belső előrelépésre koncentrál. Ebben kiemelt szerepet kapnak a szakmai kapcsolatok és tudatosan épített hálózatok: 66% szerint ezek ma már elengedhetetlenek a vezetővé váláshoz. Ennek részeként a közösségi média is előtérbe került, 81% üzleti célokra is aktívan használja ezeket a platformokat.

Félnek telefonon beszélni és állásinterjún részt venni a Z generáció pályakezdői

Pozitív jövőkép a kihívások ellenére

Gazdasági nehézségek ellenére is a női vezetők 90%-a bizakodó vállalatuk jövőjét illetően, sokan árbevétel- és létszámbővülést is várnak. A technológiai fejlődés, az adaptív gondolkodás és a belső tartalékok adják a stabil alapot az előrelépéshez.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.