A kutatásból kiderül, hogy a mesterséges intelligencia és a digitalizáció minden eddiginél nagyobb szerepet kap, emellett egyre fontosabbá válnak az egyéni teljesítmények – mindezzel párhuzamosan azonban a munkahelyi nemi egyenlőtlenségek továbbra is makacsul fennállnak.
A KPMG Global Female Leaders Outlook című nemzetközi kutatásából kiderül: a női vezetők rekordgyorsasággal alkalmazkodnak a változó környezethez, miközben új hangsúlyok jelennek meg a vállalati fókuszban.
Magyarország az Európai Unió sereghajtója női tudósok és mérnökök arányában
A felmérés szerint 2025-re a női döntéshozók több mint fele (56%) a technológiai beruházásokat tartja elsődleges célnak – ez duplája a két évvel korábbi aránynak. Eközben a HR-alapú kezdeményezések iránti érdeklődés jelentősen visszaesett (74%-ról 44%-ra). A mesterséges intelligencia már nem csak innovációs eszköz, hanem a versenyképesség és a vállalati túlélés kulcsa lett – fogalmaz Rakó Ágnes, a KPMG partnere.
A diszkrimináció még mindig jelen van
Bár egyre több iparágban bővül a női vezetők aránya, a nemi egyenlőség továbbra is kihívás: a válaszadók kétharmada szerint az elmúlt három évben személyesen tapasztaltak valamilyen munkahelyi diszkriminációt vagy elfogultságot a nemük miatt.
Karrierépítés belülről
Új trend rajzolódik ki a női karrierutakban is: a többség már nem vált céget, hanem belső előrelépésre koncentrál. Ebben kiemelt szerepet kapnak a szakmai kapcsolatok és tudatosan épített hálózatok: 66% szerint ezek ma már elengedhetetlenek a vezetővé váláshoz. Ennek részeként a közösségi média is előtérbe került, 81% üzleti célokra is aktívan használja ezeket a platformokat.
Félnek telefonon beszélni és állásinterjún részt venni a Z generáció pályakezdői
Pozitív jövőkép a kihívások ellenére
Gazdasági nehézségek ellenére is a női vezetők 90%-a bizakodó vállalatuk jövőjét illetően, sokan árbevétel- és létszámbővülést is várnak. A technológiai fejlődés, az adaptív gondolkodás és a belső tartalékok adják a stabil alapot az előrelépéshez.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
