Egy úttörő brit program keretében több ezer fiatal tanulhatja meg a munkaerőpiacon és a mindennapi életben is nélkülözhetetlen puha készségeket (soft skills), mint az empátia, időgazdálkodás vagy a telefonos kommunikáció.
Greater Manchesterben új oktatási program indul „Skills 4 Living” néven, amely a Z generáció (az 1995–2010 között születettek) szociális készségeinek fejlesztését célozza – írja a The Guardian. A program az UNESCO-partner Higher Health non-profit szervezet kezdeményezésére jött létre, amely Dél-Afrikában indult, és most először terjeszkedik Európába.
Ezekkel a diplomákkal akar a legtöbb magyar hallgató külföldön dolgozni
Sandeep Ranote, a Higher Health brit szervezetének elnöke szerint a cégek arról számolnak be, hogy a fiatal munkavállalók nehezen boldogulnak személyes interjúkon, vagy ha telefonálni kell – ezek olyan dolgok, amiket mi természetesnek vettünk.
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a Z generáció kevesebb „mindennapi, de alapvető” kommunikációs készséggel rendelkezik, mint az idősebb generációk, főként a közösségi média megjelenése miatt. „Ez kétségtelenül a legnagyobb társadalmi-kulturális változás korunkban. Az ő kommunikációjuk teljesen más, mint a miénk volt” – tette hozzá.
Ezért a tananyag olyan készségeket helyez előtérbe, mint az empátia, időgazdálkodás, ügyfél-kommunikáció, kritikus gondolkodás, valamint a digitális térben való eligazodás. A foglalkozások online zajlanak, de személyes interakciókat is megkövetelnek. A cél, hogy szeptemberig 10 000 fiatalt érjenek el a manchesteri régióban.
Másként kell tanítani az alfa generációt, mint a Z-t vagy az X-et kellett?
A szervezők szerint a készségek fejlesztése nemcsak a foglalkoztathatóságot növeli, hanem hozzájárul a mentális egészség megerősítéséhez is – különösen egy olyan korban, amikor egyre több fiatal küzd szorongással és depresszióval.
A programot a Manchesteri Egyetem és más helyi intézmények is támogatják, és tervezik a kiterjesztését fiatal elítéltekre, katonákra és menekültekre is.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
