Ezekkel a diplomákkal akar a legtöbb magyar hallgató külföldön dolgozni

A művészet és művészetközvetítés képzési területeken tanuló hallgatók közül akarnak a legtöbben tartósan külföldön dolgozni a diplomaszerzés után.

2021-hez képest 5,4 százalékkal emelkedett 2023-ra azoknak a végzős hallgatóknak a száma, akik tartósan terveznek külföldön munkát vállalni a diplomájuk megszerzése után – derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as felméréséből.

Az adatok alapján a válaszadók 51,4 százaléka tervezte, hogy bizonyos ideig külföldön fog dolgozni az egyetem elvégzése után.

2021-ben a megkérdetett utolsó éves, alapképzésen tanuló egyetemisták 13,8 százaléka gondolta úgy, hogy külföldön szeretne tartósan munkát vállalni a diplomaszerzést követően. 2023-ban a hallgatóknak már 19,2 százaléka gondolta ugyanezt. Emellett azoknak is nőtt az aránya (2,4 százalékkal), akik valószínűleg külföldön szeretnének dolgozni, de csak átmenetileg.

Ezekkel a képzési területekkel tudtak a legkevésbé elhelyezkedni a diplomás pályakezdők.

Alapszakos képzésterületekre lebontva a legtöbben a művészet és művészetközvetítést tanuló hallgatók közül akarják hamarosan elhagyni az országot. Őket követik az informatika és a jogi képzést végzők.

Top 5 képzési terület, ahonnan a legtöbben tartósan külföldön akarnak dolgozni:

  1. Művészet, művészetközvetítés: 29,5 százalék
  2. Informatika: 27,3 százalék
  3. Jogi: 26,7 százalék
  4. Társadalomtudományok: 23,7 százalék
  5. Bölcsészettudomány: 22,4 százalék

A képzések közül a pedagógusképzésen nyilatkozták a legkevesebben azt, hogy külföldön terveznek dolgozni. Közülük a válaszadók csak 8,8 százaléka választotta ezt az opciót.

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.