Ilyen fizetésekre számíthattok társadalomtudomány diplomával pályakezdőként

Egyik diploma kezdő fizetés sem éri el a bruttó 500 ezer forintot ezen a területen.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai szerint azoknak a pályakezdőknek, akik társadalomtudomány alapdiplomát szereztek, a bruttó átlagjövedelme 438 ezer forint.

A 2020/2021-es tanévben végzett hallgatók tapasztalatain alapuló statisztikák alapján ezen a területen a nemzetközi tanulmányokkal lehet a legtöbb fizetést keresni, amelynek bruttó átlagkeresete 483 271 forint.

Azonban vannak olyan munkakörök is, melyeknek fizetései átlagosan 400 ezer forint alatt van. Ilyen például az informatikus könyvtáros (bruttó 385 140 forint), valamint a szociálpedagógia (bruttó 392 168 forint) is.

Társadalomtudomány szakon végzett pályakezdők bruttó átlagjövedelme:

  • informatikus könyvtáros: 385 140 forint
  • kommunikáció- és médiatudomány: 420 660 forint
  • nemzetközi tanulmányok: 483 271 forint
  • politikatudományok: 458 233 forint
  • szociális munka: 443 858 forint
  • szociálpedagógia: 392 168 forint
  • szociológia: 440 410 forint

Ahogyan a többi szakterületen, úgy itt is többet kereshetnek azok, akik elvégzik a mesterképzést. Így a kommunikáció- és médiatudomány diplomával átlagosan már bruttó 529 814 forintot, nemzetközi tanulmányokkal 579 033 forintot, szociológiával pedig 522 297 forintos fizetést is kaphatnak.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.