Idén a szakszervezetek szerint 5-7 százalékos béremelés lehet a reális.
A tavalyi nagy béremelési hullám után, idén jóval kisebb fizetésemelésre számíthatnak a munkavállallók - írja a Portfolió.
2024-ben a fizetések átlagosan 10 százalékkal emelkedtek, a minimálbér pedig 15 százalékkal nőtt. Ehhez képest 2025-ben a minimálbér 9 százalékkal, a garantált bérminimum 10 helyett csak 7 százalékkal emelkedik. Emiatt a versenyszférában is óvatosabbak a munkáltatók.
„Több munkáltató induló béremelési ajánlata 3-4 százalék között mozog” – nyilatkozta a portálnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke kiemelte, hogy ehhez képest a munkavállalók igényei jóval magasabbak, hiszen az alapvertő élelmiszerek egyre drágábbak, így a megélhetési költségek is egyre magasabbak.
Jogos a dolgozóknak az az érzete, hogy szeretnék a béreiket ehhez igazítani
– tette hozzá Mészáros.
A szakszervezetek szerint komolyabb konfrontáció nélkül 5-7 százalékos béremelés lehet a reális, az exportra (is) termelő vállalatoknál dolgoznak, akár 9-10 százalékos fizetésemelésre számíthatnak a gyenge forint miatt.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
