Fizetésemelés 2025: a legtöbb cégnél nem éri el a 10 százalékot

Idén a szakszervezetek szerint 5-7 százalékos béremelés lehet a reális.

A tavalyi nagy béremelési hullám után, idén jóval kisebb fizetésemelésre számíthatnak a munkavállallók - írja a Portfolió.

2024-ben a fizetések átlagosan 10 százalékkal emelkedtek, a minimálbér pedig 15 százalékkal nőtt. Ehhez képest 2025-ben a minimálbér 9 százalékkal, a garantált bérminimum 10 helyett csak 7 százalékkal emelkedik. Emiatt a versenyszférában is óvatosabbak a munkáltatók.

„Több munkáltató induló béremelési ajánlata 3-4 százalék között mozog” – nyilatkozta a portálnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke kiemelte, hogy ehhez képest a munkavállalók igényei jóval magasabbak, hiszen az alapvertő élelmiszerek egyre drágábbak, így a megélhetési költségek is egyre magasabbak.

Jogos a dolgozóknak az az érzete, hogy szeretnék a béreiket ehhez igazítani

– tette hozzá Mészáros.

A szakszervezetek szerint komolyabb konfrontáció nélkül 5-7 százalékos béremelés lehet a reális, az exportra (is) termelő vállalatoknál dolgoznak, akár 9-10 százalékos fizetésemelésre számíthatnak a gyenge forint miatt.

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna