Mennyit keres pályakezdő jogász?

Mutatjuk, hogy a frissdiplomás jogászok átlagosan mekkora fizetésre számíthatnak.

A korábbi évekhez hasonlóan a 2024-es felvételin az osztatlan jogász szakot 4178-an írták be az első helyre, amivel a harmadik legnépszerűbb képzés lett.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2024-es legfrissebb – 2021/2022-ben végzetteket is vizsgáló – adatai szerint pályakezdőként jogi diplomával bruttó 446 436 forintot lehet keresni. A legtöbben egyetem után adótanácsadóként, adószakértőként, jogászként, jogi tanácsosként illetve ügyvédként helyezkednek el.

Átlagban a frissdiplomás jogászok 2,37 hónap alatt találnak munkát, de jó hír, hogy a hallgatók mintegy 30 százaléka pedig már a diplomaszerzés előtti hónapban dolgozik.

Néhány év után pedig a fizetésük is emelkedik, ezt jól mutatja, hogy a vizsgált időszakban (2023 decemberében)

  • a 2019/2020-as tanévben végzettek már bruttó 546 294 forintot,
  • a 2017/2018-as tanévben diplomázók bruttó 615 044 forintot
  • a 2015/2026-os tanévben abszolutórumiot szerzők pedig bruttó 681 750 forintot vihettek haza.

A legjobban kereső diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.