Van ahol csak 4 hónap, máshol egy teljes év a kötelező katonai szolgálat a 18. életévüket betöltött állampolgároknak. Megnéztük, pontosan milyen kritériumok vonatkoznak külön-külön azokra az uniós országokra, ahol máig megkövetelik a szolgálatot a katonaságban.
A megváltozott pontszámításnak köszönhetően az egyetemek idén már maguk határozhatják meg, hogy miért, és hány többletpontot adnak a felvételizőknek. Így a maximum megszerezhető 100 intézményi pontot (korábban többletpontot) számos elért eredményért odaadhatnak a felvételizőknek, többek között a katonai szolgálatért is.
Bár az olyan államok, mint Oroszország, Kína és Irán továbbra is ragaszkodnak a hadkötelezettséghez, az Európai Unió tagállamainak kétharmada inkább a hivatásos hadseregre támaszkodik, és mellette létesít önkéntes katonai szolgálatot.
2024 májusában azonban Németországban is felmerült a kötelező katonai szolgálat visszaállítása. Az ország viszonylag későn, 2011-ben vonta vissza az erről szóló törvényét, míg Franciaország már 1996-ban, Spanyolország 2000-ben, Olaszország pedig 2004-ben szüntette meg a hadkötelezettséget.
Németország legfőbb ellenzéki pártja, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) a május elején tartott pártkongresszusán fogadta el azt a javaslatot, amely szerint a fiataloknak egy bizonyos ideig vagy a hadseregben, vagy pedig a szociális ágazatban kellene kötelező szolgálatot teljesíteniük. A programjavaslatot elsősorban az orosz agresszió és a toborzás okozta nehézségek miatt vetették fel.
Végül azonban Boris Pistorius szociáldemokrata német védelmi miniszter május végén bejelentette, hogy mégsem vezetik be a kötelező sorkatonai szolgálatot – írta a Portfolio a Der Spiegel cikke alapján. A terveik között szerepel ugyanakkor, hogy ösztönözzék a fiatalokat az önkéntes katonai szolgálatra. Például a résztvevők ingyenes jogosítványszerzésének biztosításával, az egyetemekre való könnyebb bejutás ígéretével, nyelvtanfolyamokra járó kedvezményekkel, illetve még a diákhitel visszafizetésére vonatkozó előírások enyhítésével is.
Katonai szolgálat Magyarországon
Hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol szintén próbálják ösztönözni a fiatalokat. Itthon a katonai szolgálatért a felsőoktatásba jelentkezők:
A pluszpontok mellett a szolgálatért fizetés is jár. A Honvédelmi Minisztérium lapunknak adott tájékoztatása szerint
„a felsőoktatásban, illetve a szakképzésben tanuló nagykorú fiatalok versenyképes ösztöndíjat kapnak, elköteleződési szándékuk mélységétől függően pedig havi 110-350 ezer forint közötti összeget.”
Magyarországon az önkéntes katonai szolgálat egyébként 6, illetve 12 hónapig tart. Ennek végén mindenki eldöntheti, hogy folytatja-e az alapképzést, vagy átmegy valamelyik műveleti besorolású alakulathoz.
A második világháború után – szovjet mintára – az 1949-es alkotmányban szerepelt először, hogy minden nagykorú férfinak be kell vonulnia katonai szolgálatra itthon. Az 50-es években ez háromévnyi szolgálati időt jelentett. Majd a 70-es években az állam lecsökkentette két évre a kiskatonák szolgálati idejét. Ezt követően a 80-as években másfél, a 90-es években egy, és végül 2001-ben már csak fél év szolgálati időt kellett teljesíteni.
A kitartó civil nyomásra és az időközben egyre nyilvánvalóbbá váló gazdasági problémák miatt, végül 2004. november 3-án, 135 éves hagyomány után megszűnt a békeidőben alkalmazott sorozás és sorkatonai szolgálat intézménye. A Magyar Honvédség ezután kezdte meg a haderő önkéntes, hivatásos, szerződéses alapon történő átalakítását.
2008 és 2009 környékén számos másik európai ország is visszavonta a kötelező sorkatonaságot, amit részben takarékossági okokból tettek. Ezzel több országban is lecsökkent a nemzeti haderő.
Hol kötelező a katonai szolgálat az EU-ban?Az Európai Unióban jelenleg az alábbi 9 tagállamban kell kötelező katonai szolgálatot teljesíteni:
Időrendi sorrendben Lettország volt az utolsó, ami bevezette a sorkatonaságot 2023 áprilisában – 16 évvel annak eltörlése után. A balti országban minden 18 és 27 év közötti férfinak kötelező bevonulni, a szolgálat pedig 11 hónapig tart. Ez azonban kiváltható alternatív lehetőségekkel is, ami példul a védelmi minisztérium alá tartozó létesítményben is elvégezhető. Az országban a nők esetében önkéntes alapon működik a katonaság.
Svédország az egyetlen EU tag, ahol a férfiak mellett a nőknek is kötelező a katonai szolgálat. Az északi országban minden állampolgárnak - férfiaknak és nőknek egyaránt – regisztrálnia kell magát, és egyúttal megadni azt is, hajlandóak-e katonai szolgálatra. Abban az esetben, ha a besorozottak felsőoktatási intézményben tanulnak, akkor kérhetik a tanulmányaik halasztását. Az iskoláknak pedig nyitva kell hagyni számukra a helyeket, hogy a katonai képzés után folytathassák a tanulmányaikat.
Dániában 18 éves kortól kötelezik a fiatalokat 4-12 hónapnyi szolgálatra. Enyhítő körülményként elfogadják azonban, ha középiskola után továbbtanulnak, ebben az esetben 25 éves korukig haladékot kapnak. 2026-tól pedig a női toborzás bevezetését is tervezi a kormány.
Görögországban minden 18 és 45 év közötti férfi köteles legfeljebb 12 hónapig szolgálni a hadseregben. Helytől és az egységtől függően azonban vannak kivételek. Emellett a katonai szolgálatot ki lehet váltani közösségi szolgálattal, viszont akkor kétszer annyi időt kell teljesíteni. Továbbá itt is tervezik, hogy a jövőben lehetősége legyen a nőknek is önkéntes katonai szolgálatra jelentkezni.
Ausztriában a 18 és 35 év közötti férfiakat hat hónapos katonai alapszolgálatra vonják be a fegyveres erőkbe, feltéve, hogy korábban orvosilag alkalmasnak ítélték őket. Mellettük a nők önként jelentkezhetnek a hadseregbe. Bárki, aki etikai okokból nem akar csatlakozni, helyette kilenc hónapos közösségi szolgálatot végezhet.
Finnországban 165, 255 és 347 napos periódusokban határozzák meg a szolgálati időt, amire minden 18 éves kor feletti férfi behívható, és legkésőbb 30 éves korig kell teljesíteni a szolgálatot.
Az Országgyűlés Hivatala által 2019-ben kiadott infojegyzet szerint a sorkötelezettség elleni általános érvként többek között azt is felhozták korábban az országok, hogy a középszintű tanulmányaikat követően a munkaerőpiacra késve belépő fiatalok jelentős adókiesést jelentenek, miközben ellátásukat, illetve a kiképzésüket biztosító infrastrukturális és személyi hátteret az államnak továbbra is fenn kell tartania. Ennek ellenére a magyar és a német példa is azt mutatja, hogy ismét a fiatalokat igyekeznek megszólítani azokban az országokban, ahol az önkéntes katonai szolgálatot szeretnék népszerűsíteni.
Érdekes azonban megjegyezni, hogy a legtöbb EU-s országban, ahol kötelező katonai szolgálatot teljesíteni, Svédországon és Dánián kívűl nem talátunk információt arról, hogy az országok támogatnák a katonák felsőoktatási tanulmányait.
Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatását hétfőn 14 órától tartják. A miniszterjelölteket kinevezésük előtt az illetékes szakbizottság hallgatja meg: ilyenkor ismertetik terveiket, válaszolnak a képviselők kérdéseire, majd a bizottság véleményt mond a jelölésükről.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
