Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A legtöbb szakmát 2020. szeptember 1-jétől csak iskolai rendszerű képzésben lehet majd tanulni az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint - ilyen lesz az összes érettségi végzettséghez kötött képesítés is.
Ahogy megírtuk, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben. Az új jegyzék alapján, amely 2020. szeptember 1-jén lép hatályba, a képesítések nagy részét kizárólag iskolai rendszerű képzésben, nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni. A felnőttoktatással foglalkozó cégek 2020. december 31-ig indíthatnak a régi OKJ szerinti, iskolarendszeren kívüli képzéseket.
További változás, hogy érettségi végzettséghez kötött szakképesítést sem lehet majd iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában tanulni. Az új jegyzékben ugyanis csak négyféle szintű képzés szerepel:
A kormányrendelet alapján pedig a 21-es és 31-es szintű képzéseket kizárólag iskolarendszeren kívüli, a 34-es és 54-es szintű szakképesítéseket viszont csak iskolai rendszerű oktatásban lehet majd megszerezni 2020. szeptember 1-jétől.
Iskolai rendszerű képzésben ingyen tanulhattok: a feltételekről itt olvashattok. Ha pedig még az új jegyzék hatályba lépése előtt, tanfolyami formában szeretnétek szakmát szerezni, ami ugyan nem ingyenes, de gyorsabb és jobban igazodik a munkaidőhöz, ide kattintsatok a tudnivalókért. Azt, hogy jelenleg milyen képesítéseket szerezhettek érettségivel, itt nézhetitek meg.
Ezekkel a szakmákkal könnyű munkát találni: itt az idei lista
Szakmát tanulnátok, de nem tudjátok, melyikkel lehet könnyen elhelyezkedni? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.