Itt a lista: ezeket a szakmákat tanulhatjátok az érettségi után

Milyen OKJ-s képzésekre jelentkezhettek középfokú végzettséggel? Mutatjuk, hogyan találjátok meg ezeket a szakmákat.

  • Eduline

A legtöbb OKJ-s képzéshez nincs szükség felsőfokú végzettségre - korábban azokat a szakmákat néztük meg, amelyeket általános iskolai végzettséggel is megszerezhettek, most pedig az érettségivel elkezdhető képzéseket gyűjtöttük össze.

A 2019-es Országos Képzési Jegyzékben (OKJ), amelyet innen tölthettek le, a "Szint" oszlopban szűrhetitek a képzéseket aszerint, hogy milyen végzettséggel - általános iskolai, középfokú vagy felsőfokú - lehet elkezdeni őket. A következők képesítéseket szerezhetitek meg érettségivel:

  • 52: felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg
  • 53: felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül
  • 54: emeltszintű szakképesítés (technikus), amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg
  • 55: emeltszintű szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül

Az iskolai rendszerű képzés előnye, hogy ilyen formában az első két szakképesítés megszerzése ingyenes - a részleteket itt találjátok.

Az iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami képzésért ugyan fizetni kell, de gyorsabban szerezhettek szakmát, és az órák beosztása jobban igazodik a munkaidőhöz. Erről a formáról itt olvashatjátok cikkünket.

Azt, hogy mennyi ideig tart az iskolai rendszerű, illetve tanfolyami képzés, itt foglaltuk össze.

Ezekkel a szakmákkal könnyű munkát találni: itt az idei lista

Szakmát tanulnátok, de nem tudjátok, melyikkel lehet könnyen elhelyezkedni? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.