Itt a lista: ezeket a szakmákat tanulhatjátok az érettségi után

Milyen OKJ-s képzésekre jelentkezhettek középfokú végzettséggel? Mutatjuk, hogyan találjátok meg ezeket a szakmákat.

  • Eduline

A legtöbb OKJ-s képzéshez nincs szükség felsőfokú végzettségre - korábban azokat a szakmákat néztük meg, amelyeket általános iskolai végzettséggel is megszerezhettek, most pedig az érettségivel elkezdhető képzéseket gyűjtöttük össze.

A 2019-es Országos Képzési Jegyzékben (OKJ), amelyet innen tölthettek le, a "Szint" oszlopban szűrhetitek a képzéseket aszerint, hogy milyen végzettséggel - általános iskolai, középfokú vagy felsőfokú - lehet elkezdeni őket. A következők képesítéseket szerezhetitek meg érettségivel:

  • 52: felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg
  • 53: felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül
  • 54: emeltszintű szakképesítés (technikus), amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg
  • 55: emeltszintű szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül

Az iskolai rendszerű képzés előnye, hogy ilyen formában az első két szakképesítés megszerzése ingyenes - a részleteket itt találjátok.

Az iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami képzésért ugyan fizetni kell, de gyorsabban szerezhettek szakmát, és az órák beosztása jobban igazodik a munkaidőhöz. Erről a formáról itt olvashatjátok cikkünket.

Azt, hogy mennyi ideig tart az iskolai rendszerű, illetve tanfolyami képzés, itt foglaltuk össze.

Ezekkel a szakmákkal könnyű munkát találni: itt az idei lista

Szakmát tanulnátok, de nem tudjátok, melyikkel lehet könnyen elhelyezkedni? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.