Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A 2024-es felvételi eljárásban már 393 ponttal be lehetett jutni állami ösztöndíjasként általános orvosi szakra, de a költségtérítéses formában már 387 pont is elég volt a bekerüléshez. Megnéztük, hogy az idei felvételin mitől függ, hogy a ponthatárok felfelé vagy éppenséggel lefelé mozdulnak.
Az általános orvosi képzésen, ugyanúgy, mint a többi szak esetében is, a ponthatárok
függenek.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Több állami ösztöndíjas hely
A 2025-ös felvételi tájékoztatóban a tavalyihoz hasonlóan nincsen semmilyen adat a szakos kapacitásról. Csupán a képzésterületenkénti állami ösztöndíjas helyek számát lehet tudni, amely a következőképpen alakul az orvosképző egyetemeken:
Ehhez képest az állami ösztöndíjas helyek száma tavaly így alakult:
Vagyis a PTE-t leszámítva mindenhol bővítették az orvos-és egészségtudományi képzések állami ösztöndíjas helyeinek számát. (Ezekbe természetesen beletartozik például a fogorvos, a gyógyszerész vagy az ápolás-betegellátás szak is.) Ha pedig ezekre a helyekre több diákot vesznek fel, akkor az a ponthatárok csökkenését eredményezheti.
| Ponthatárok 2024 |
A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Az egyik legnépszerűbb szak az idei felvételin
Az általános orvosi szak a 2025-ös felvételin is a legnépszerűbb 10 szak között szerepelt, hiszen első helyen 2625-en jelölték meg, az összes jelentkező száma pedig 7704 volt. Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy a 2024-es felvételin első helyen összesen 2428-an jelentkeztek orvosnak.
A legnépszerűbb egyetem az általános orvosi képzésre első helyen jelentkezők között idén is toronymagasan a Semmelweis Egyetem volt (1279 fő), a Debreceni Egyetemet 427-en, a Pécsi Tudományegyetemet 472-en, a Szegedi Tudományegyetemet 451-en írták be az első helyre. (Ez egyébként nagyjából megegyezik a tavalyi statisztikákkal.)
Mivel a felvételizők száma nem nőtt annyira, mint amennyivel a képzésterületi kapacitásszámok, ezért feltehetően ez is hozzájárulhat a ponthatárok csökkenéséhez.
Gyengébben sikerülhettek az érettségik
Mivel az összes általános orvosi képzésen egységesen az emelt biológia mellett az emelt fizika vagy kémiaérettségi is felvételi követelmény, ezért a ponthatárok ezektől is erősen függenek.
Bár a hivatalos eredmények még nincsenek meg, de az egyik ezzel foglalkozó Facebook-csoportban készült egy nem hivatalos kutatás, amiben 787-en írták meg hogyan sikerült az emelt biológia írásbelijük. Ez alapján az átlag 65,13 pont lett, de 70 és 90 pont közötti eredményt csupán a vizsgázók 33%-a ért el, ami a tavalyi 56,3%-hoz képest óriási visszaesés.
Nyilván egy rosszabbul sikerült írásbelit a szóbelivel még lehet javítani, és nem biztos, hogy mindegyik válaszoló általános orvosi szakra készül, de ha összességében gyengébbek lettek az érettségik, akkor az a ponthatárok csökkenését eredményezi. Vagyis az idei felvételi eljárásban előfordulhat, hogy a tavalyihoz képest valamivel kevesebb, akár már 380 ponttal be lehet kerülni általános orvosi szakokra.
A pluszpontokon természetesen sok minden múlhat, hiszen az orvosképző egyetemre kötelező az 50 pontos szóbeli felvételi. Ezzel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.