A 2024-es felvételi eljárásban már 393 ponttal be lehetett jutni állami ösztöndíjasként általános orvosi szakra, de a költségtérítéses formában már 387 pont is elég volt a bekerüléshez. Megnéztük, hogy az idei felvételin mitől függ, hogy a ponthatárok felfelé vagy éppenséggel lefelé mozdulnak.
Az általános orvosi képzésen, ugyanúgy, mint a többi szak esetében is, a ponthatárok
függenek.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Több állami ösztöndíjas hely
A 2025-ös felvételi tájékoztatóban a tavalyihoz hasonlóan nincsen semmilyen adat a szakos kapacitásról. Csupán a képzésterületenkénti állami ösztöndíjas helyek számát lehet tudni, amely a következőképpen alakul az orvosképző egyetemeken:
Ehhez képest az állami ösztöndíjas helyek száma tavaly így alakult:
Vagyis a PTE-t leszámítva mindenhol bővítették az orvos-és egészségtudományi képzések állami ösztöndíjas helyeinek számát. (Ezekbe természetesen beletartozik például a fogorvos, a gyógyszerész vagy az ápolás-betegellátás szak is.) Ha pedig ezekre a helyekre több diákot vesznek fel, akkor az a ponthatárok csökkenését eredményezheti.
| Ponthatárok 2024 |
A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Az egyik legnépszerűbb szak az idei felvételin
Az általános orvosi szak a 2025-ös felvételin is a legnépszerűbb 10 szak között szerepelt, hiszen első helyen 2625-en jelölték meg, az összes jelentkező száma pedig 7704 volt. Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy a 2024-es felvételin első helyen összesen 2428-an jelentkeztek orvosnak.
A legnépszerűbb egyetem az általános orvosi képzésre első helyen jelentkezők között idén is toronymagasan a Semmelweis Egyetem volt (1279 fő), a Debreceni Egyetemet 427-en, a Pécsi Tudományegyetemet 472-en, a Szegedi Tudományegyetemet 451-en írták be az első helyre. (Ez egyébként nagyjából megegyezik a tavalyi statisztikákkal.)
Mivel a felvételizők száma nem nőtt annyira, mint amennyivel a képzésterületi kapacitásszámok, ezért feltehetően ez is hozzájárulhat a ponthatárok csökkenéséhez.
Gyengébben sikerülhettek az érettségik
Mivel az összes általános orvosi képzésen egységesen az emelt biológia mellett az emelt fizika vagy kémiaérettségi is felvételi követelmény, ezért a ponthatárok ezektől is erősen függenek.
Bár a hivatalos eredmények még nincsenek meg, de az egyik ezzel foglalkozó Facebook-csoportban készült egy nem hivatalos kutatás, amiben 787-en írták meg hogyan sikerült az emelt biológia írásbelijük. Ez alapján az átlag 65,13 pont lett, de 70 és 90 pont közötti eredményt csupán a vizsgázók 33%-a ért el, ami a tavalyi 56,3%-hoz képest óriási visszaesés.
Nyilván egy rosszabbul sikerült írásbelit a szóbelivel még lehet javítani, és nem biztos, hogy mindegyik válaszoló általános orvosi szakra készül, de ha összességében gyengébbek lettek az érettségik, akkor az a ponthatárok csökkenését eredményezi. Vagyis az idei felvételi eljárásban előfordulhat, hogy a tavalyihoz képest valamivel kevesebb, akár már 380 ponttal be lehet kerülni általános orvosi szakokra.
A pluszpontokon természetesen sok minden múlhat, hiszen az orvosképző egyetemre kötelező az 50 pontos szóbeli felvételi. Ezzel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
