Szóbeli az orvosi egyetemre: minden pont számít

A 100 intézményi pontból 50 pontot kizárólag a szóbeli felvételi vizsgán szerezhetnek meg az általános orvosi szakokra jelentkező diákok. Ha valaki pontokat veszít, akkor hiába lenne más jogcímen 50-nél több pluszpontja, akkor sem számíthatja be.

Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint az idei felvételin az ötödik legnépszerűbb képzés az általános orvosi szak volt, amelyre első helyen 2625-en jelentkeztek, az összes jelentkezők száma pedig 7704 volt.

Mivel az országban négy felsőoktatási intézményben

  • a Semmelweis Egyetemen
  • a Debreceni Egyetemen
  • a Szegedi Tudományegyetemen
  • és a Pécsi Tudományegyetemen képeznek orvosokat,

ezért az állami ösztöndíjas helyre idén sem lesz egyszerű bejutni.

Mindegyik egyetemen a kötelező emelt szintű biológia és emelt kémia vagy fizikaérettségi mellett a jelentkezőknek részt kell venniük a szóbeli felvételin is. Ez a felvételi eljárásban a 100 intézményi pontból 50-et jelent. Ha valakinek ez gyengébben sikerül vagy nem megy el, akkor az itt elveszített pontokat nem tudja például nyelvvizsgával pótolni, éppen ezért a szóbelinek óriási tétje van.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

Mikor vannak a szóbelik?

A szóbeli időpontja egyetemenként változik: az SZTE-n április 4-5-ig, a PTE-n pedig április 5-e és 13-a között tartották a szóbeliket. Ehhez képest a Debreceni Egyetemen 2025.06.02. és 2025.07.09. között, míg a Semmelweisen 2025. június 23. és 27. között vizsgázhatnak szóban a felvételizők.

A júniusi dátumok okozhatnak némi izgalmat, hiszen egybeeshetnek a szóbeli érettségik időpontjával. Míg a Debreceni Egyetem szóbelijére a diákoknak külön kell regisztrálniuk, ehhez képest „a Semmelweis Egyetem minden jelentkezőt behív a szóbeli felvételi meghallgatásra, amely már második éve szerves része az eljárásnak, így erre külön nem kell jelentkezni.”

unideb.hu

Mit kérdezhetnek a szóbelin?

A Debreceni Egyetem tájékoztatása szerint az általános orvosi szak szóbelijének alapja az az önéletrajz, amit magatokkal kell vinnetek a vizsgára. Ebbe írjátok bele a különböző érdeklődési köreiteket, képességeitek, ha van munkatapasztalatotok vagy végzettségetek, akkor azt is. Ezen kívül a szóbelin a vizsgáztatók arra is kíváncsiak, hogy miért jelentkeztetek az általános orvosi szakra.

Ezután egy rövid szituációs gyakorlat következik, amiben nem a tárgyi tudásotokra, hanem az orvosi működéshez szükséges társas készségekre, személyes kompetenciátokra, attitűdötökre, szociális érzékenységetekre kíváncsiak. Nézik például, hogy mennyire bírjátok a stresszt vagy egy adott szituációban mennyire gyorsan tudtok dönteni.

Hasonlóképpen épül fel a Semmelweis Egyetem felvételije is, ahova szintén vinni kell az önéletrajzotokat, amiben megindokoljátok, hogy miért szeretnétek általános orvosnak tanulni. Mivel tavaly a szóbelin az egyik bizottsággal voltak gondok, ezért a Semmelweis Egyetemet megkerestük azzal kapcsolatban, hogy idén hogyan szervezik meg a szóbeliket.

„A beszélgetés célja nem a tárgyi tudás mérése, hanem a kompetenciák, a készségek és a motiváció feltérképezése. A szóbeli beszélgetések alapját az egyetem edukációs filmjei adják, ezekhez kapcsolódnak majd az ott feltett kérdések is, amelyek az érzelmek felismerésének képességére, a szociális helyzetfelismerésre, a motivációra, a stressz-terheléshez való viszonyra fókuszálnak. Ezen kívül szituációs gyakorlatok is várnak a jelentkezőkre. Az idei évben is háromfős bizottságok előtt zajlanak a meghallgatások, folyamatos felsővezetői kontroll mellett.” - írták levelükben.

A szóbelihez kapcsolódó videókat itt tudjátok megnézni.

Az idei felvételi pontszámítással részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.