Túl vannak az érettségin azok a diákok, akik ötödik vizsgatárgyként a biológiát választották. Míg a középszinten vizsgázók többsége csalódottan és mérgesen, az emeltesek némileg megkönnyebbülve hagyták el a termeket.
Középszinten 3999, emelt szinten 5963 diák adott számot a tudásáról az érettségi vizsgák második hetén, kedden délelőtt biológiából.
A középszintesek 2,5 órán keresztül írták a jellemzően 6-12 feladatból álló, maximum 100 pontos vizsgát, míg az emelt szinten érettségizőknek 240 perc alatt kellett megoldaniuk a 8-10 feladatból és irányított esszéből álló feladatlapot, amivel ők is maximum 100 pontot szerezhettek.
Szívgyógyszerek és patkányok középszinten
"Ez minden volt, csak biosz nem" - véli a középszintű biológia vizsgáról Tamara.
Az Érettségi 2024 csoportba érkezett visszajelzések szerint a középszintű biológiaérettségivel meggyűlt a bajuk a vizsgázóknak. Kaptak feladatokat többek között az emberi szívről, szívgyógyszerekről, a tüdőről és a fogakról. El kellett olvasniuk egy szöveget az invazív patkányokról és megoldaniuk a hozzá kapcsolódó feladatokat, de volt példa a véralvadásról és az olyan emberi betegségekről is, mint a diftéria, a tetanusz és a szalmonella.
A diákok azt írják, a középszintű vizsga kifejezetten nehéz, sőt, "kegyetlen" volt, és az általunk megkérdezett biológiatanár is úgy véli: a szintje már-már megközelítette az emelt szintű vizsgákét.
Nehézség fokozat: 10-ből 7
A középszinttel ellentétben az emelt szintű vizsgáról kevésbé vélekednek negatívan az érettségizők. Az Eduline-nak nyilatkozó Boglárka azt mondja; bár eléggé félt a vizsgától, hiszen a biológiát is érintették a 2020-as Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos változások, a mintafeladatsort pedig kifejezetten rémisztőnek találta, a vizsga végül könnyebb volt, mint amire számított.
Emlékei szerint kaptak feladatokat géntechnológiáról és biokémiáról, míg növénytan csak kevésbé, állattan pedig egyáltalán nem tűnt fel az emelt szintű érettségiben.
A növénytan hiánya más érettségizőknek is feltűnt. A Miskolcon érettségizett Szilvesztert meglepte, hogy alig-alig voltak feladatok ebben a témakörben, ellenben annál több biokémiai alapokra épülő tudásra volt szükség.
"Megbukni nehéz lenne, de a jó jegyért nagyon meg kellett dolgozni" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a feladatok többsége igen komplex tudást igényelt.
Az irányított esszéfeladatban az emelt szinten érettségizők két témakör közül választhattak. Az egyik a növények szaporodásához kapcsolódott, a másikban pedig az emberi szaporodáshoz kötődő témákat kellett körbejárnia a vizsgázóknak. Szó volt benne többek között az ikerterhességről, a megtermékenyítésről és az X, valamint Y-kromoszómát érintő rendellenességekről. Például a Turner-szindrómáról és a Jackson-szindrómáról is.
A diákok számára ez a feladat szimpatikusabb volt; Boglárka és Szilveszter is az emberi szaporodásról szóló esszét és feladatot választotta
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
