Egy-két kivétellel az egyetemek többsége nem húzott minimumponthatárokat a pedagógusképzéseken

Keményebb elvárásai vannak a veszprémi Pannon Egyetemnek és az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemnek a jövő pedagógusaival szemben, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a pécsi vagy a szegedi egyetemnek.

  • Székács Linda

Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a felsőoktatási felvételin 2023-ban eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat.

Míg a korábbi szabályozás szerint addig

  • 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- vagy osztatlan képzésekre,
  • 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre,
  • 50 pont alatt pedig mesterképzésre

sem fizetős, sem önköltséges formára, az új szabályok szerint a minimumponthatárokról való döntés (egyebekkel együtt) átkerült az egyetemek kezébe. Ettől kezdve a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy határoznak-e meg minimumponthatárokat, és ha igen, milyen szakokon és mennyit.

Az egyetemek többségén nincs egységes szabályozás. Vannak szakok, amiken nem kell minimumponthatárt megugrani a bejutáshoz, máshol ez a szám 200 és 420 között is mozoghat.

A veszprémi Pannon Egyetemen az egységesség mellett döntöttek: minden szakon 240 pontos küszöböt húztak. Azok, akik ezt nem érik el, nem kerülhetnek be az intézménybe.

Ez a pedagógusképzések esetén szigorúbb követelményt jelent, mint a legtöbb pedagógusképzést indító egyetem esetében.

A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán például az óvodapedagógia szakra készülőknek csak 200 pontos minimumponthatárt kell megugrani, és ennyi a minimumponthatár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karára készülőknek és a Nyíregyházi Egyetemen tanuló jövendőbeli pedagógusoknak is. A Gál Ferenc Egyetem pedagógusképzéseire készülőknek pedig legalább 180 pontot kell elérni, hogy legyen esélyük bekerülni az egyetem képzéseire.

Nem húztak azonban minimumponthatárokat a pedagógusképzések esetében többek között

  • a Miskolci Egyetemen,
  • a Soproni Egyetemen
  • a Károli Gáspár Református Egyetemen,
  • a Széchenyi István Egyetemen,
  • a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen,
  • a Szegedi Tudományegyetemen,
  • a Pécsi Tudományegyetemen és
  • az Eötvös Loránd Tudományegyetemen sem.

A Pannon Egyetemhez hasonló 240-es minimumponthatár mellett csak az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem döntött.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a minimumponthatárok elérése nem egyenlő a bejutással. A bejutáshoz szükséges ponthatárokat több tényező határozza meg, beleértve a jelentkezők számát, az elérhető helyek számát és a jelentkezők pontjait is. A minimumponthatár elérése tehát csak annyit jelent, hogy azoknak a jelentkezőknek van esélyük bekerülni egy adott képzésre, akik ezt elérik. Akik nem, azoknak a jelentkezését az intézmény elutasítja.

Az egyébként nem meglepő, hogy az egyetemek többsége nem húzott minimumponthatárokat a pedagógushallgatók számára, hiszen továbbra is pedagógushiány van az iskolákban. Ezen segíthet valamennyire a béremelés, 2025-től ugyanis a pedagógusok bérét a pályakezdők esetében bruttó 630 ezer forintban fixálták, míg

  • pedagógus I. esetén: 653 100 ft- 1 290 800 ft
  • pedagógus II. esetén: 660 400 ft- 1 375 600 ft
  • mesterpedagógus esetén: 716 900 ft- 1 654 400 ft
  • kutatótanár esetén: 840 000 ft-1 781600 ft
között alakulnak a fizetések.
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.