Keményebb elvárásai vannak a veszprémi Pannon Egyetemnek és az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemnek a jövő pedagógusaival szemben, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a pécsi vagy a szegedi egyetemnek.
Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a felsőoktatási felvételin 2023-ban eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat.
Míg a korábbi szabályozás szerint addig
- 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- vagy osztatlan képzésekre,
- 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre,
- 50 pont alatt pedig mesterképzésre
sem fizetős, sem önköltséges formára, az új szabályok szerint a minimumponthatárokról való döntés (egyebekkel együtt) átkerült az egyetemek kezébe. Ettől kezdve a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy határoznak-e meg minimumponthatárokat, és ha igen, milyen szakokon és mennyit.
Az egyetemek többségén nincs egységes szabályozás. Vannak szakok, amiken nem kell minimumponthatárt megugrani a bejutáshoz, máshol ez a szám 200 és 420 között is mozoghat.
A veszprémi Pannon Egyetemen az egységesség mellett döntöttek: minden szakon 240 pontos küszöböt húztak. Azok, akik ezt nem érik el, nem kerülhetnek be az intézménybe.
Ez a pedagógusképzések esetén szigorúbb követelményt jelent, mint a legtöbb pedagógusképzést indító egyetem esetében.
A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán például az óvodapedagógia szakra készülőknek csak 200 pontos minimumponthatárt kell megugrani, és ennyi a minimumponthatár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karára készülőknek és a Nyíregyházi Egyetemen tanuló jövendőbeli pedagógusoknak is. A Gál Ferenc Egyetem pedagógusképzéseire készülőknek pedig legalább 180 pontot kell elérni, hogy legyen esélyük bekerülni az egyetem képzéseire.
Nem húztak azonban minimumponthatárokat a pedagógusképzések esetében többek között
- a Miskolci Egyetemen,
- a Soproni Egyetemen
- a Károli Gáspár Református Egyetemen,
- a Széchenyi István Egyetemen,
- a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen,
- a Szegedi Tudományegyetemen,
- a Pécsi Tudományegyetemen és
- az Eötvös Loránd Tudományegyetemen sem.
A Pannon Egyetemhez hasonló 240-es minimumponthatár mellett csak az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem döntött.
Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a minimumponthatárok elérése nem egyenlő a bejutással. A bejutáshoz szükséges ponthatárokat több tényező határozza meg, beleértve a jelentkezők számát, az elérhető helyek számát és a jelentkezők pontjait is. A minimumponthatár elérése tehát csak annyit jelent, hogy azoknak a jelentkezőknek van esélyük bekerülni egy adott képzésre, akik ezt elérik. Akik nem, azoknak a jelentkezését az intézmény elutasítja.
Az egyébként nem meglepő, hogy az egyetemek többsége nem húzott minimumponthatárokat a pedagógushallgatók számára, hiszen továbbra is pedagógushiány van az iskolákban. Ezen segíthet valamennyire a béremelés, 2025-től ugyanis a pedagógusok bérét a pályakezdők esetében bruttó 630 ezer forintban fixálták, míg
- pedagógus I. esetén: 653 100 ft- 1 290 800 ft
- pedagógus II. esetén: 660 400 ft- 1 375 600 ft
- mesterpedagógus esetén: 716 900 ft- 1 654 400 ft
- kutatótanár esetén: 840 000 ft-1 781600 ft
között alakulnak a fizetések.
