Részletes adatokat közöltek a felvételi eljárásról.
120 990 jelentkező közül 90 334-en nyertek felvételt idén a felsőoktatásba - közölte a pénteki kormányinfón Vitályos Eszter kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.
A korábbi évekhez hasonlóan 10 felvételt nyert diák közül 8 fő magyar állami ösztöndíjas képzésben kezdheti meg a tanulmányait. Alapképzésre 62 752 hallgatót, osztatlan képzésre 7852 hallgatót, felsőoktatási szakképzésre 3202 diákot, mesterképzésre pedig 16 528 új hallgatót vettek fel.
A legnépszerűbb képzési terület idén is a gazdaságtudomány volt: 19 267 főt vettek fel valamilyen gazdasági képzésre. Vitályos Eszter szerint ugyanakkor a második helyre a pedagógusképzés került. Az összesített adatok szerint a felvettek száma 12 759 fő.
"A 2002-es évhez képest 3035 fő tanár és tanító szakos hallgatóval több kezheti meg a tanulmányait szeptembertől" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a 2022-es felvételihez képest 117 százalékkal emelkedett a természettudományos tanári képzésre felvett hallgatók száma.
Vitályos szerint minden második egyetemista valamelyik vidéki egyetemre nyert felvételt.
Forduljanak az Oktatási Hivatalhoz
A felvételivel kapcsolatban az államtitkár emlékeztet arra, hogy június 30-án elindul a pótfelvételi eljárás; augusztus 7-ig jelentkezhetnek valamelyik egyetem pótfelvételiben meghirdetett képzésére azok, akik az általános felvételi eljárásban nem jelentkeztek, vagy sehová sem vették fel őket.
Vitályos azt is megjegyezte, hogy azok, akiknek kérdése van a pontszámítással kapcsolatban, forduljanak az Oktatási Hivatalhoz az [email protected] vagy a [email protected] e-mail címeken.
"A besorolási döntést, azaz, hogy melyik intézménybe nyert felvételt valaki, csak ezen egyeztetést követően adja ki az elkövetkezendő napokban az Oktatási Hivatal" - tette hozzá.
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
