Kormányinfó: a gazdasági képzések után a pedagógusképzések voltak a legnépszerűbbek a felvételiben

Részletes adatokat közöltek a felvételi eljárásról.

  • Székács Linda

120 990 jelentkező közül 90 334-en nyertek felvételt idén a felsőoktatásba - közölte a pénteki kormányinfón Vitályos Eszter kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.

A korábbi évekhez hasonlóan 10 felvételt nyert diák közül 8 fő magyar állami ösztöndíjas képzésben kezdheti meg a tanulmányait. Alapképzésre 62 752 hallgatót, osztatlan képzésre 7852 hallgatót, felsőoktatási szakképzésre 3202 diákot, mesterképzésre pedig 16 528 új hallgatót vettek fel.

A legnépszerűbb képzési terület idén is a gazdaságtudomány volt: 19 267 főt vettek fel valamilyen gazdasági képzésre. Vitályos Eszter szerint ugyanakkor a második helyre a pedagógusképzés került. Az összesített adatok szerint a felvettek száma 12 759 fő.

"A 2002-es évhez képest 3035 fő tanár és tanító szakos hallgatóval több kezheti meg a tanulmányait szeptembertől" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a 2022-es felvételihez képest 117 százalékkal emelkedett a természettudományos tanári képzésre felvett hallgatók száma.

Vitályos szerint minden második egyetemista valamelyik vidéki egyetemre nyert felvételt.

Forduljanak az Oktatási Hivatalhoz

A felvételivel kapcsolatban az államtitkár emlékeztet arra, hogy június 30-án elindul a pótfelvételi eljárás; augusztus 7-ig jelentkezhetnek valamelyik egyetem pótfelvételiben meghirdetett képzésére azok, akik az általános felvételi eljárásban nem jelentkeztek, vagy sehová sem vették fel őket.

Vitályos azt is megjegyezte, hogy azok, akiknek kérdése van a pontszámítással kapcsolatban, forduljanak az Oktatási Hivatalhoz az [email protected] vagy a [email protected] e-mail címeken.

"A besorolási döntést, azaz, hogy melyik intézménybe nyert felvételt valaki, csak ezen egyeztetést követően adja ki az elkövetkezendő napokban az Oktatási Hivatal" - tette hozzá.

Ponthatárok 2024

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.