A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) többek között azt kifogásolja, hogy a jelenlegi vezetők olyan információkhoz férhetnek hozzá, amelyek a többi pályázó számára nem feltétlenül elérhetők.
Több szempontból is aggályosnak tartja a szakképzési centrumok meghirdetett főigazgatói pályázatait a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A szervezet közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a kiválasztás során korszerű, kompetenciaalapú módszereket is alkalmaznak, a pályázati feltételek és az előszűrés módja egyaránt hátrányba hozhat bizonyos jelentkezőket.
A szakszervezet szerint az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a pályázóknak részletes, adatokkal alátámasztott vezetői programot kell készíteniük, miközben az ehhez szükséges gazdasági, szervezeti és létszámadatokhoz nem feltétlenül férnek hozzá egyformán. Ez nemcsak a külső jelentkezőket érintheti hátrányosan, hanem azokat az oktatókat is, akik saját intézményrendszerükön belül szeretnének vezetői pozícióra pályázni.
A PDSZ szerint a hivatalban lévő vezetők így jelentős információs előnybe kerülhetnek azokkal szemben, akik nem rendelkeznek ugyanilyen rálátással a centrumok működésére.
Alkalmas jelöltek is kieshetnek a kiválasztás során
A főigazgatói pályázatok elbírálása több lépcsőben történik: a jelentkezőknek egy legfeljebb tízoldalas vezetői programot is be kell nyújtaniuk, amelyben többek között a centrum szakmai, gazdasági és szervezeti jövőképét kell bemutatniuk.
A benyújtott dokumentumokat egy öttagú bizottság értékeli, az előszűrésen pedig centrumonként legfeljebb három pályázó juthat tovább a személyes meghallgatásra. A következő fordulóban már vezetői esettanulmány, helyzetgyakorlat és kompetenciainterjú segítségével vizsgálják a jelentkezők alkalmasságát.
A PDSZ szerint azonban éppen ez az előszűrés vet fel kérdéseket, hiszen így olyan jelentkezők is kieshetnek a kiválasztási folyamatból, akik megfelelő vezetői képességekkel rendelkeznek, de ezek bemutatására már nem kapnak lehetőséget. A szakszervezet emellett azt is kifogásolja, hogy a rendelkezésre álló tájékoztatóból nem derül ki egyértelműen, milyen súllyal veszik figyelembe az egyes értékelési szempontokat.
A jelentkezőknek legalább hároméves vezetői gyakorlattal, valamint meghatározott oktatási, szakképzési, fenntartói vagy közigazgatási tapasztalattal kell rendelkezniük. A szakszervezet szerint azonban ezek a követelmények együttesen jelentősen leszűkíthetik a lehetséges pályázók körét, és hátrányba hozhatják azokat a szakembereket, akik a versenyszférában, a duális képzésben vagy a kamarai együttműködések területén szereztek értékes szakmai és vezetői tapasztalatokat. Emellett olyan innovatív szemléletű oktatók is kiszorulhatnak a kiválasztásból, akik rendelkeznek a szükséges vezetői képességekkel, de az előírt hároméves gyakorlattal még nem.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a szakmai és vezetői tapasztalat igazolásához bizonyos esetekben munkáltatói igazolásra lehet szükség, ami a jelenlegi munkáltató előtt is felfedheti a pályázási szándékot.
Az oktatók véleményének érvényesülése is kérdéses
A PDSZ az oktatók véleményezési lehetőségével kapcsolatban is aggályokat fogalmazott meg. Bár a vonatkozó kormányrendelet előírja, hogy az intézményigazgatóknak ki kell kérniük az oktatói testületek véleményét, mielőtt a Véleményező Kollégium kialakítja saját álláspontját, a szakszervezet szerint nincs megfelelő garancia arra, hogy az eltérő vélemények is hitelesen eljutnak a döntéshozókhoz.
A szervezet ezért titkos, dokumentált oktatói véleménynyilvánítást szorgalmaz, amelynek lebonyolításában az üzemi tanácsok, illetve azok hiányában az oktatói testületek által választott bizottságok működhetnének közre.
Hangsúlyozták emellett, hogy nem a pályázati követelmények enyhítését, hanem az esélyek kiegyenlítését szeretné elérni, hogy az új főigazgatók kiválasztásakor valamennyi jogosult jelentkező azonos feltételek mellett bizonyíthassa alkalmasságát.
A művészeti szakgimnáziumok tanulói több szempontból is eltérő feltételekkel szerezhetnek szakmai végzettséget, mint technikumba járó társaik, az ösztöndíjak hiánya mellett pedig az intézmények sajátos jogi helyzete és a megszerezhető képesítések besorolása is régóta megoldásra váró kérdés.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A miniszter szerint a cél egy modernebb, a diákok igényeihez jobban igazodó iskolai környezet kialakítása.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint az egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Kemény szigorításokat és KRESZ-módosítást terveznek annak érdekében, hogy csökkenjen a rolleres balesetek száma.
A Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium eredetileg 242 millió forintos támogatást kapott volna három év alatt a PADME-tól, de az MNB alapítványa már a támogatás második évében felmondta az együttműködést.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
A Tanítanék Mozgalom szerint a gyerekeket nem kellene már ilyen fiatalon versenyeztetni és különböző iskolatípusokba válogatni, ezért egy kevésbé szelektív oktatási rendszerben a jelenlegi középiskolai felvételire sem lenne szükség.
