A művészeti szakgimnáziumok tanulói több szempontból is eltérő feltételekkel szerezhetnek szakmai végzettséget, mint technikumba járó társaik, az ösztöndíjak hiánya mellett pedig az intézmények sajátos jogi helyzete és a megszerezhető képesítések besorolása is régóta megoldásra váró kérdés.
A művészeti szakgimnáziumok és technikumok közötti különbségekről, a finanszírozási nehézségekről és a vizuális nevelés helyzetéről is egyeztettek a szakemberek a Jaschik Álmos Művészeti és Kreatívipari Iskolai Alapítvány P+R 2026 elnevezésű rendezvényén, amelyen elsősorban a művészeti képzés jelenlegi problémáit és a lehetséges változtatásokat vitatták meg – számolt be róla a Nemzeti Pedagóguskar.
A két intézménytípus közötti egyik lényeges különbség, hogy míg a technikumokban és szakképző iskolákban tanulók meghatározott feltételek mellett szakképzési ösztöndíjra jogosultak, addig a művészeti szakgimnáziumok diákjai nem részesülnek ebben a támogatásban.
A szakirányú oktatásban részt vevő technikumi és szakképző iskolai tanulók havi 8 és 59 ezer forint közötti ösztöndíjat kaphatnak, amelynek összege a tanulmányi eredményüktől függ.
A szakképzési ösztöndíjakra vonatkozó szabályok alapján a támogatás összege:
Megelőző tanév végi minősítés hiányában az ösztöndíj összege havi 16 ezer forint.
A szakképzésben minden diák jogosult az ösztöndíjra. Kivételt csak azok képeznek, akik
A Jaschik Alapítvány szerint problémát jelent, hogy a művészeti szakgimnáziumokban szintén szakmai képzésben részt vevő diákok nem férnek hozzá ehhez az ösztöndíjrendszerhez.
A rendezvény egyik szakmai beszélgetésének kiindulópontját az alapítvány nyáron közzétett, A középfokú művészeti szakképzés jövője című vitaanyaga adta, amely hét témakörben foglalja össze a terület problémáit és a lehetséges megoldásokat.
A közlemény szerint a résztvevők az ösztöndíjak mellett a megszerezhető végzettségek eltérő besorolását is kifogásolták: az alapítvány arra hívta fel a figyelmet, hogy a művészeti szakgimnáziumokban szerzett végzettségek a Magyar Képesítési Keretrendszerben alacsonyabb szintű besorolást kaphatnak, mint a technikumi képesítések.
Emellett a szakgimnáziumok jogi helyzetét is problémásnak tartják, mivel ezek az intézmények a köznevelés és a szakképzés határán működnek. A beszélgetésen szó esett az intézmények fenntartói hátteréről és finanszírozásáról, a kisebb kézműves szakmák jövőjéről, valamint a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók magas arányából fakadó többletfeladatokról is.
A duális képzés hiányosságait ugyancsak a megoldásra váró problémák között említették.
A Jaschik Alapítvány álláspontja szerint a felsorolt nehézségek hátterében részben az áll, hogy jelenleg nincs olyan átfogó stratégia, amely az alapfokú művészeti iskoláktól a szakgimnáziumokon és technikumokon át egészen a felsőoktatásig egységesen kezelné a művészeti képzést.
A rendezvényen a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületével (MROE) közösen a vizuális kultúra oktatásának helyzetét is megvitatták, a szakmai beszélgetés alapját pedig az egyesület Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek címzett nyílt levele adta, amelyben a vizuális nevelés feltételeit érintő kérdéseket vetettek fel. A résztvevők ennek kapcsán egyebek mellett a tanórák csoportbontásáról, a heti óraszámok és a diákok terhelésének összefüggéseiről, valamint a megfelelő eszközök és infrastruktúra biztosításának fontosságáról egyeztettek. A nyílt levélhez a Jaschik Alapítvány is csatlakozott.
A Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint az ösztöndíjaknak nem az iskolaválasztás befolyásolását, hanem a tanulmányi teljesítmény elismerését és a rászoruló diákok támogatását kellene szolgálniuk.
Mekkora az esélye, hogy a diákot felveszik a kiszemelt középiskola adott tagozatára? Mire lehet számítani a középiskolai felvételi szóbelijén, vagy éppenséggel hogyan lehet megnézni, hogy egy középiskolába hány ponttal lehetett bekerülni az előző években? Az a szülő, akinek a gyereke a középiskolai felvételi előtt áll, biztosan találkozott már a Sulinavigátorral, melynek keretében 25-26 láthatatlan önkéntes a saját szabadidejében segít eligazodni ebben az információs útvesztőben.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
A nevelést-oktatást segítők mellett a technikai dolgozók fizetése is emelkedik. Az állami egyetemek oktatóinak béremelésére 10 milliárd forintot különítenek el.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
