Rekordszámú pedagógusjelöltet vett fel idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem

Csecsemő- és kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok. Idén 2500 olyan jelentkezőt vett fel az ELTE, akik remélhetőleg ezen szakok valamelyikén fognak diplomát szerezni a következő években.

  • Székács Linda

A felvettek 20 százaléka valamilyen pedagógusképzésen kezdi meg a tanulmányait - közölte az Eduline szerkesztőségével az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Az ország legnépszerűbb egyetemére az idei felsőoktatási felvételi eljárás során 11 960 új hallgatót vettek fel. Lapunknak küldött közleményük szerint alapszakra 7180, mesterszakra 3345, osztatlan szakra 1304, felsőoktatási szakképzésre 131 fő került be. 9241-en nappali, 2567-en levelező és 152-en esti munkarendben kezdik meg tanulmányaikat. Az egyetem gólyáinak 84 százaléka, vagyis 10 019 fő állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhat.

Idén az elsőhelyes jelentkezők 70 százalékát felvette az egyetem, szemben a tavalyi 68 százalékkal. A legtöbb hallgatót a Bölcsészettudományi Kar (2214) fogadja, amelyet a Gazdaságtudományi Kar (2099), valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1345) követ.

Pedagógusképzésekre egyébként ennél többet; összesen 2500 főt vettek fel, ami magasabb, mint az elmúlt 15 évben bármikor.

  • 192 főt csecsemő- és kisgyermeknevelő,
  • 284 főt óvodapedagógus,
  • 203 főt tanító,
  • 1053 főt tanár,
  • 744 főt gyógypedagógus és logopédia szakra vettek fel.

"Kiemelkedő jelentőségű, hogy tanári mesterszakra az elmúlt 5 év átlagának háromszorosa, 550 fő nyert felvételt, összhangban a tanárok utánpótlására irányuló kormányzati törekvéssel. A 80 leendő informatikatanár mellett a leginkább hiányszakmának minősülő természettudományos tanárszakokon is jelentősebb számú hallgató (212 fő) kezdi meg tanulmányait" - írják.

Hozzáteszik, hogy az ELTE legnépesebb szakja idén a jogászoké (801), őket követik a gyógypedagógusok (636), valamint a programtervező informatikusok (608).

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.