500 feletti pontszám az egyetemi felvételin? Idén már ez is lehetséges

2024-től akár 564 pontot is szerezhettek az egyetemi felvételiben. Mutatjuk, mi kell hozzá.

  • Székács Linda

A 2024-es egyetemi felvételiben már akár 500 feletti pontszám is összegyűjthető - nyilaltkozta még novemberben Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.

Ahogy arról rendszeresen tájékoztatunk titeket, a 2024-es egyetemi felvételiben már némileg más pontszámítási szabályok érvényesek, mint az elmúlt években. A felvételi pontokat továbbra is 500 pontos rendszerben számítják, aminek az alapját, azon belül is

  • 200 pontot a tanulmányi eredmények,
  • 200 pontot az érettségi eredmények,
  • 100 pontot pedig a többletpontok (új nevükön: intézményi pontok)

teszik ki. Az utóbbiban azonban központi szabályok helyett szabad kezet kapnak az egyetemek, amik ettől az évtől kezdve maguk határozhatnak arról, hogy az intézményi pontok rendszerén belül miért, és hány pontot adnak.

Intézményi pontok számítása 2024

Többletpont járhat például:

  • az esélyegyenlőségért,
  • a sporteredményekért,
  • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • az esélyegyenlőségért,
  • a katonai szolgálatért,
  • a szakképesítésért,
  • az emelt szintű érettségiért, és
  • a nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért is.

A lista legkülönlegesebb eleme a katonai szolgálat. Ezzel kapcsolatban ugyanis az államtitkár korábban azt nyilatkozta, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért cserébe - annak idejétől és időtartamától függően - 16, 32 vagy 64 pontot adhatnak az egyetemek, a felvételizők pontszáma emiatt ráadásul akár a maximálisan elérhető 500 pontot is meghaladhatja.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

A pontszámításról bővebben az alábbi cikkünkből tájékozódhattok:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.