500 feletti pontszám az egyetemi felvételin? Idén már ez is lehetséges

2024-től akár 564 pontot is szerezhettek az egyetemi felvételiben. Mutatjuk, mi kell hozzá.

  • Székács Linda

A 2024-es egyetemi felvételiben már akár 500 feletti pontszám is összegyűjthető - nyilaltkozta még novemberben Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.

Ahogy arról rendszeresen tájékoztatunk titeket, a 2024-es egyetemi felvételiben már némileg más pontszámítási szabályok érvényesek, mint az elmúlt években. A felvételi pontokat továbbra is 500 pontos rendszerben számítják, aminek az alapját, azon belül is

  • 200 pontot a tanulmányi eredmények,
  • 200 pontot az érettségi eredmények,
  • 100 pontot pedig a többletpontok (új nevükön: intézményi pontok)

teszik ki. Az utóbbiban azonban központi szabályok helyett szabad kezet kapnak az egyetemek, amik ettől az évtől kezdve maguk határozhatnak arról, hogy az intézményi pontok rendszerén belül miért, és hány pontot adnak.

Intézményi pontok számítása 2024

Többletpont járhat például:

  • az esélyegyenlőségért,
  • a sporteredményekért,
  • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • az esélyegyenlőségért,
  • a katonai szolgálatért,
  • a szakképesítésért,
  • az emelt szintű érettségiért, és
  • a nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért is.

A lista legkülönlegesebb eleme a katonai szolgálat. Ezzel kapcsolatban ugyanis az államtitkár korábban azt nyilatkozta, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért cserébe - annak idejétől és időtartamától függően - 16, 32 vagy 64 pontot adhatnak az egyetemek, a felvételizők pontszáma emiatt ráadásul akár a maximálisan elérhető 500 pontot is meghaladhatja.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

A pontszámításról bővebben az alábbi cikkünkből tájékozódhattok:

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.