500 feletti pontszám az egyetemi felvételin? Idén már ez is lehetséges

2024-től akár 564 pontot is szerezhettek az egyetemi felvételiben. Mutatjuk, mi kell hozzá.

  • Székács Linda

A 2024-es egyetemi felvételiben már akár 500 feletti pontszám is összegyűjthető - nyilaltkozta még novemberben Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.

Ahogy arról rendszeresen tájékoztatunk titeket, a 2024-es egyetemi felvételiben már némileg más pontszámítási szabályok érvényesek, mint az elmúlt években. A felvételi pontokat továbbra is 500 pontos rendszerben számítják, aminek az alapját, azon belül is

  • 200 pontot a tanulmányi eredmények,
  • 200 pontot az érettségi eredmények,
  • 100 pontot pedig a többletpontok (új nevükön: intézményi pontok)

teszik ki. Az utóbbiban azonban központi szabályok helyett szabad kezet kapnak az egyetemek, amik ettől az évtől kezdve maguk határozhatnak arról, hogy az intézményi pontok rendszerén belül miért, és hány pontot adnak.

Intézményi pontok számítása 2024

Többletpont járhat például:

  • az esélyegyenlőségért,
  • a sporteredményekért,
  • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • az esélyegyenlőségért,
  • a katonai szolgálatért,
  • a szakképesítésért,
  • az emelt szintű érettségiért, és
  • a nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért is.

A lista legkülönlegesebb eleme a katonai szolgálat. Ezzel kapcsolatban ugyanis az államtitkár korábban azt nyilatkozta, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért cserébe - annak idejétől és időtartamától függően - 16, 32 vagy 64 pontot adhatnak az egyetemek, a felvételizők pontszáma emiatt ráadásul akár a maximálisan elérhető 500 pontot is meghaladhatja.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

A pontszámításról bővebben az alábbi cikkünkből tájékozódhattok:

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.