Emelt szintű nyelvi érettségi vagy nyelvvizsga? Melyikre jár több pont?

Elkezdődött a 2024-es egyetemi-főiskolai felvételi, lassan már az érettségire is lehet jelentkezni - vagyis nagyon hamar minden felvételizőnek el kell döntenie, hogyan tudja a legtöbb pontot szerezni. Mutatjuk, mit érdemes tudni az emelt szintű nyelvi érettségiről és a nyelvvizsgáról.

  • Tornyos Kata

 

Fontos kérdés, hogy mikor érdemes az emelt szintű nyelvi érettségi helyett nyelvvizsgát tenni, hogyan szerezhettek minél több felvételi pontot a nyelvtudásotokkal, és mire kell még figyelnetek, ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat szeretnétek pluszpontokra váltani.

Korábban a felsőoktatási felvételin a maximális 100 többletpontból maximum 40-et lehetett megszerezni nyelvvizsgákkal. Egy középfokú nyelvvizsgáért egységesen 28 pont járt, egy felsőfokú pedig 40 pontot ért, viszont összességében 40 pontnál nem lehetett többet szerezni, hiába volt több közép- vagy felsőfokú bizonyítványa valakinek.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

Változik a felvételi pontszámítás: jönnek az intézményi pontok

2024-től máshogy számolják a felvételi pontokat: továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, de arról, hogy melyik szakhoz kérnek emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak, maguk dönthetnek az egyetemek.

Továbbra is járnak pontok többek között

  • az esélyegyenlőségért,
  • a sporteredményekért,
  • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • az emelt szintű érettségiért és
  • a nyelvvizsgáért.
Tehát egyetemenként eltér, hogy hány pont jár a nyelvvizsgáért és az emelt szintű érettségiért:

A Budapesti Corvinus Egyetemen például egy  B2-es (középfokú) komplex nyelvvizsga 30 pontot ér, a C1 (felsőfokú) komplex 40-et. Az emelt szintű érettségi: 50 pont, az International Baccalaureate (IB) diploma szintén 50 pont. Az ELTE-n 28 pontot ér egy középfokú nyelvvizsga, a felsőfokú pedig 50-et. Az emelt érettségiért 50 pont jár.

A BME-n nyelvenként egy B2 (középfokú) komplex nyelvvizsgáért 36 pont jár, az írásbeliért vagy szóbeliért 18 pont. A  C1 (felsőfokú) komplex bizonyítvány 50 pontot ér, az írásbeli vagy szóbeli 25 pontot. Az idegen nyelvből emelt szinten tett érettségi vizsga pedig 20 pontot, a középszintű 15-öt. Az emelt szintű érettségi: 60 pont, ha az eredmény legalább 40%-os, 20 pont, ha az eredmény legalább 25%-os, de kevesebb, mint 40%.

Melyik éri meg jobban?

Erre nincs konkrét válasz. Először érdemes megnézni, hogy általatok kiszemelt szakon milyen tárgyakat számítanak be az érettségi pontokba, esetleg kell-e emelt szintű nyelvi érettségi.

Azt is érdemes számításba venni, hogy az érettségi időszak előtt (vagy alatt) képesek lesztek-e felkészülni egy plusz vizsgára, illetve fel tudtok-e készülni az emelt szintű érettségire. A választás előtt érdemes megnézni a Magyarországon akkreditált nyelvvizsgákat, a feladataikat és azt, hogy mennyibe kerül egy nyelvvizsga.

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

A kémiával folytatódik az érettségi: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Az orvosi szakokra jelentkező diákoknak a biológia mellett emelt szinten kémia- vagy fizikaérettségit is kell tenniük. A kémiaérettségin elvárt eredmény azonban nagymértékben függ a biológiaérettségi teljesítményétől: minél magasabb pontszámot ér el a vizsgázó biológiából, annál nagyobb mozgástér nyílik a kémia esetében. Ugyanakkor a felvételi biztos sikerességéhez itt is nagy valószínűséggel legalább 60-70 százalékos eredmény elérése szükséges.

Sokkal többet ártott, mint használt a modellváltás a Corvinus oktatói szerint: "rendszerváltást" szeretnének

Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.

Vitézy szerint a „hatalmi gőg és arrogancia” iskolapéldája volt a Pázmány Campus – felülvizsgálná a beruházást a Tisza-kormány

„Egy kudarcot örökölt a felálló kormány” – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a meghallgatásán a Pázmány Campusról. A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.