Emelt szintű nyelvi érettségi vagy nyelvvizsga? Melyikre jár több pont?

Elkezdődött a 2024-es egyetemi-főiskolai felvételi, lassan már az érettségire is lehet jelentkezni - vagyis nagyon hamar minden felvételizőnek el kell döntenie, hogyan tudja a legtöbb pontot szerezni. Mutatjuk, mit érdemes tudni az emelt szintű nyelvi érettségiről és a nyelvvizsgáról.

  • Tornyos Kata

 

Fontos kérdés, hogy mikor érdemes az emelt szintű nyelvi érettségi helyett nyelvvizsgát tenni, hogyan szerezhettek minél több felvételi pontot a nyelvtudásotokkal, és mire kell még figyelnetek, ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat szeretnétek pluszpontokra váltani.

Korábban a felsőoktatási felvételin a maximális 100 többletpontból maximum 40-et lehetett megszerezni nyelvvizsgákkal. Egy középfokú nyelvvizsgáért egységesen 28 pont járt, egy felsőfokú pedig 40 pontot ért, viszont összességében 40 pontnál nem lehetett többet szerezni, hiába volt több közép- vagy felsőfokú bizonyítványa valakinek.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

Változik a felvételi pontszámítás: jönnek az intézményi pontok

2024-től máshogy számolják a felvételi pontokat: továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, de arról, hogy melyik szakhoz kérnek emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak, maguk dönthetnek az egyetemek.

Továbbra is járnak pontok többek között

  • az esélyegyenlőségért,
  • a sporteredményekért,
  • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • az emelt szintű érettségiért és
  • a nyelvvizsgáért.
Tehát egyetemenként eltér, hogy hány pont jár a nyelvvizsgáért és az emelt szintű érettségiért:

A Budapesti Corvinus Egyetemen például egy  B2-es (középfokú) komplex nyelvvizsga 30 pontot ér, a C1 (felsőfokú) komplex 40-et. Az emelt szintű érettségi: 50 pont, az International Baccalaureate (IB) diploma szintén 50 pont. Az ELTE-n 28 pontot ér egy középfokú nyelvvizsga, a felsőfokú pedig 50-et. Az emelt érettségiért 50 pont jár.

A BME-n nyelvenként egy B2 (középfokú) komplex nyelvvizsgáért 36 pont jár, az írásbeliért vagy szóbeliért 18 pont. A  C1 (felsőfokú) komplex bizonyítvány 50 pontot ér, az írásbeli vagy szóbeli 25 pontot. Az idegen nyelvből emelt szinten tett érettségi vizsga pedig 20 pontot, a középszintű 15-öt. Az emelt szintű érettségi: 60 pont, ha az eredmény legalább 40%-os, 20 pont, ha az eredmény legalább 25%-os, de kevesebb, mint 40%.

Melyik éri meg jobban?

Erre nincs konkrét válasz. Először érdemes megnézni, hogy általatok kiszemelt szakon milyen tárgyakat számítanak be

az érettségi pontokba,

esetleg kell-e emelt szintű nyelvi érettségi.

Azt is érdemes számításba venni, hogy az érettségi időszak előtt (vagy alatt) képesek lesztek-e felkészülni egy plusz vizsgára, illetve fel tudtok-e készülni az emelt szintű érettségire. A választás előtt érdemes megnézni a Magyarországon

akkreditált nyelvvizsgákat,

a feladataikat és azt, hogy mennyibe kerül egy nyelvvizsga.

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.