Emelt szintű nyelvi érettségi vagy nyelvvizsga? Melyikre jár több pont?

Elkezdődött a 2024-es egyetemi-főiskolai felvételi, lassan már az érettségire is lehet jelentkezni - vagyis nagyon hamar minden felvételizőnek el kell döntenie, hogyan tudja a legtöbb pontot szerezni. Mutatjuk, mit érdemes tudni az emelt szintű nyelvi érettségiről és a nyelvvizsgáról.

  • Tornyos Kata

 

Fontos kérdés, hogy mikor érdemes az emelt szintű nyelvi érettségi helyett nyelvvizsgát tenni, hogyan szerezhettek minél több felvételi pontot a nyelvtudásotokkal, és mire kell még figyelnetek, ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat szeretnétek pluszpontokra váltani.

Korábban a felsőoktatási felvételin a maximális 100 többletpontból maximum 40-et lehetett megszerezni nyelvvizsgákkal. Egy középfokú nyelvvizsgáért egységesen 28 pont járt, egy felsőfokú pedig 40 pontot ért, viszont összességében 40 pontnál nem lehetett többet szerezni, hiába volt több közép- vagy felsőfokú bizonyítványa valakinek.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

Változik a felvételi pontszámítás: jönnek az intézményi pontok

2024-től máshogy számolják a felvételi pontokat: továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, de arról, hogy melyik szakhoz kérnek emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak, maguk dönthetnek az egyetemek.

Továbbra is járnak pontok többek között

  • az esélyegyenlőségért,
  • a sporteredményekért,
  • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • az emelt szintű érettségiért és
  • a nyelvvizsgáért.
Tehát egyetemenként eltér, hogy hány pont jár a nyelvvizsgáért és az emelt szintű érettségiért:

A Budapesti Corvinus Egyetemen például egy  B2-es (középfokú) komplex nyelvvizsga 30 pontot ér, a C1 (felsőfokú) komplex 40-et. Az emelt szintű érettségi: 50 pont, az International Baccalaureate (IB) diploma szintén 50 pont. Az ELTE-n 28 pontot ér egy középfokú nyelvvizsga, a felsőfokú pedig 50-et. Az emelt érettségiért 50 pont jár.

A BME-n nyelvenként egy B2 (középfokú) komplex nyelvvizsgáért 36 pont jár, az írásbeliért vagy szóbeliért 18 pont. A  C1 (felsőfokú) komplex bizonyítvány 50 pontot ér, az írásbeli vagy szóbeli 25 pontot. Az idegen nyelvből emelt szinten tett érettségi vizsga pedig 20 pontot, a középszintű 15-öt. Az emelt szintű érettségi: 60 pont, ha az eredmény legalább 40%-os, 20 pont, ha az eredmény legalább 25%-os, de kevesebb, mint 40%.

Melyik éri meg jobban?

Erre nincs konkrét válasz. Először érdemes megnézni, hogy általatok kiszemelt szakon milyen tárgyakat számítanak be

az érettségi pontokba,

esetleg kell-e emelt szintű nyelvi érettségi.

Azt is érdemes számításba venni, hogy az érettségi időszak előtt (vagy alatt) képesek lesztek-e felkészülni egy plusz vizsgára, illetve fel tudtok-e készülni az emelt szintű érettségire. A választás előtt érdemes megnézni a Magyarországon

akkreditált nyelvvizsgákat,

a feladataikat és azt, hogy mennyibe kerül egy nyelvvizsga.

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

Totyik Tamás: Olyan iskolabezárási és óvoda-összevonási hullám jöhet, ami alapjaiban rengetheti meg a közoktatást

Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.

@eduline.hu

Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár

♬ eredeti hang - eduline.hu