2024-től drasztikusan megváltozik a felsőoktatási felvételi, és vele együtt az érettségi vizsgák pontozása is.
Ahogyan arról már többször is írtunk, 2024-től átalakul az egyetemi felvételi, aminek pár új szabálya már 2023-ban is érvényes volt. Az egyik legfontosabb változás a központi minimumponthatárok megszűnése, a másik pedig, hogy központilag nem kötelező emelt szintű érettségit tenni a felvételihez.
Bár biztosat csak a felvételi tájékoztató megjelenése után lehet mondani, mivel hamarosan kezdetét veszi a 2024-es egyetemi felvételi, így itt az ideje a jelentkezőknek elkezdeni foglalkozni a témával.
A felvételi tájékoztató - benne a pontszámítási szabályokkal és a meghirdetett szakokkal - általában karácsony körül jelenik meg, a jelentkezési határidő pedig hagyományosan február 15. A ponthatárok mindig július legvégén derülnek ki, míg a sikeresen felvételt nyert hallgatók szeptemberben kezdhetik meg tanulmányaikat az egyetemen, főiskolán.
Már a jelentkezés kezdete előtt azonban érdemes arról tudni, hogy miben fog különbözni a 2024-es felvételi az eddigi évektől:
A minimumponthatár megszűnése
A korábbi felvételi szabályok szerint a sikeres jelentkezés feltétele a minimum 280 pontos ponthatár elérése volt. Ennél alacsonyabb ponthatárokat nem határozhattak meg az egyetemek. 2023-tól azonban az új szabályok szerint az egyetemek és főiskolák saját maguk határozhatják meg a minimumponthatárokat, amik akár – az új szabályok értelmében – magasabbak, illetve alacsonyabban is lehetnek, mint a korábbi 280 pont.
Nem kötelező az emelt érettségi
2020-ban vezették be azt a szabályozást, ami a felsőoktatásba felvételizőket minimum egy emelt szintű érettségire kötelezett. Azonban az ezt követő jelentkezők számának visszaesését látva a kormány végül megszüntette ezt a központi intézkedést, így 2023-tól az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy kérnek-e emelt szintű érettségit, és ha igen, milyen szakokon és milyen tárgyakból.
Arról, hogy melyik egyetem mire ad többletpontot az alábbi összefoglalónkban találjátok:
<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>Felvételi pontszámítás változása
A korábbi évekhez hasonlóan 2024-ben is 200 pontot érnek majd a tanulmányi, és szintén 200 pontot az érettségi eredmények.
A tanulmányi pontok kiszámolásában a változás az elmúlt évekhez képest mindössze annyi, hogy korábban a nyelv mellett muszáj volt egy legalább két évig tanult természettudományos tárgy jegyét beleszámítani a tanulmányi pontokba, 2024-től viszont ez már nem kötelező, és az eddig szabadon választható tárgy helyett az intézmények döntik el, hogy miből kérnek érettségi vizsgát a jelentkezőktől.
Az érettségiért járó 200 pont felét az érettségi vizsgák százalékos eredményeinek átlaga - a négy kötelező érettségi tárgy mellett egy, a felsőoktatási intézmény által kért tárgy - felét pedig az intézmény által választott két érettségi vizsgatárgy eredménye tesz ki. Lényeges új szabály azonban, hogy a közép- és emelt szintű érettségi felvételi pontszámításának összehasonlíthatóságáért a középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének kétharmada, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményének egésze számít felvételi pontként.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
