2024-től drasztikusan megváltozik a felsőoktatási felvételi, és vele együtt az érettségi vizsgák pontozása is.
Ahogyan arról már többször is írtunk, 2024-től átalakul az egyetemi felvételi, aminek pár új szabálya már 2023-ban is érvényes volt. Az egyik legfontosabb változás a központi minimumponthatárok megszűnése, a másik pedig, hogy központilag nem kötelező emelt szintű érettségit tenni a felvételihez.
Bár biztosat csak a felvételi tájékoztató megjelenése után lehet mondani, mivel hamarosan kezdetét veszi a 2024-es egyetemi felvételi, így itt az ideje a jelentkezőknek elkezdeni foglalkozni a témával.
A felvételi tájékoztató - benne a pontszámítási szabályokkal és a meghirdetett szakokkal - általában karácsony körül jelenik meg, a jelentkezési határidő pedig hagyományosan február 15. A ponthatárok mindig július legvégén derülnek ki, míg a sikeresen felvételt nyert hallgatók szeptemberben kezdhetik meg tanulmányaikat az egyetemen, főiskolán.
Már a jelentkezés kezdete előtt azonban érdemes arról tudni, hogy miben fog különbözni a 2024-es felvételi az eddigi évektől:
A minimumponthatár megszűnése
A korábbi felvételi szabályok szerint a sikeres jelentkezés feltétele a minimum 280 pontos ponthatár elérése volt. Ennél alacsonyabb ponthatárokat nem határozhattak meg az egyetemek. 2023-tól azonban az új szabályok szerint az egyetemek és főiskolák saját maguk határozhatják meg a minimumponthatárokat, amik akár – az új szabályok értelmében – magasabbak, illetve alacsonyabban is lehetnek, mint a korábbi 280 pont.
Nem kötelező az emelt érettségi
2020-ban vezették be azt a szabályozást, ami a felsőoktatásba felvételizőket minimum egy emelt szintű érettségire kötelezett. Azonban az ezt követő jelentkezők számának visszaesését látva a kormány végül megszüntette ezt a központi intézkedést, így 2023-tól az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy kérnek-e emelt szintű érettségit, és ha igen, milyen szakokon és milyen tárgyakból.
Arról, hogy melyik egyetem mire ad többletpontot az alábbi összefoglalónkban találjátok:
<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>Felvételi pontszámítás változása
A korábbi évekhez hasonlóan 2024-ben is 200 pontot érnek majd a tanulmányi, és szintén 200 pontot az érettségi eredmények.
A tanulmányi pontok kiszámolásában a változás az elmúlt évekhez képest mindössze annyi, hogy korábban a nyelv mellett muszáj volt egy legalább két évig tanult természettudományos tárgy jegyét beleszámítani a tanulmányi pontokba, 2024-től viszont ez már nem kötelező, és az eddig szabadon választható tárgy helyett az intézmények döntik el, hogy miből kérnek érettségi vizsgát a jelentkezőktől.
Az érettségiért járó 200 pont felét az érettségi vizsgák százalékos eredményeinek átlaga - a négy kötelező érettségi tárgy mellett egy, a felsőoktatási intézmény által kért tárgy - felét pedig az intézmény által választott két érettségi vizsgatárgy eredménye tesz ki. Lényeges új szabály azonban, hogy a közép- és emelt szintű érettségi felvételi pontszámításának összehasonlíthatóságáért a középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének kétharmada, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményének egésze számít felvételi pontként.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A középszintű angolérettségin az íráskészségnél középszinten két fogalmazást, egy rövidebbet és egy hosszabbat kell írnotok. Az elmúlt évek javítókulcsai alapján összeszedtük, hogyan szerezhetitek meg az összes pontot.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
Nem lesz miniszter Bódis Kriszta a készülő Tisza-kormányban, de így is kulcsszerepet kap. Magyar Péter bejelentette, hogy a Miniszterelnökségen belül társadalompolitikai koordinációval fog foglalkozni.
@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk a középiskolai felvételivel kapcsolatban.
A HUN-REN elnökét, Gulyás Balázst és a vezérigazgatót, Jakab Rolandot kérdezték a hálózat jövője kapcsán.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
