Ezekre járnak többletpontok a 2024-es felvételin

Az új felvételi rendszer miatt egészen meglepő dolgokért is extra pontokat zsebelhettek be.

  • Székács Linda

Míg a korábbi években egységes szabályozás volt arra, hogy mire adhanak többletpontokat az egyetemek a felsőoktatási felvételin, 2024-től nem hiába kapott új nevet, és hívják intézményi pontoknak az extra pontszámok rendszerét.

Az új felvételi szabály szerint ugyanis 2024-től az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy pontosan miért, és összesen hány ponttal jutalmazzák a hozzájuk jelentkező hallgatókat. Továbbra is járnak pontok többek között a

  • az esélyegyenlőségért,
  • a sporteredményekért,
  • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • az emelt szintű érettségiért és
  • a nyelvvizsgáért,

de az új szabályok miatt van olyan egyetem, melynek bizonyos szakjain pontokat ér a hasonló területen szerzett munkatapasztalat vagy az egyetem által szervezett felvételi előkészítőn való részvétel. Ugyanakkor az egyházi fenntartású egyetemeken - például a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is - pontokat ér a hitéleti tevékenység vagy a hittanórán való részvétel, a Dunaújvárosi Egyetemen pedig 50-100 pontot érhet, ha valaki Pakson, vagy Dunaújváros egy bizonyos intézményében érettségizett.

Hogy pontosan képben legyetek azzal, melyik egyetemen mire kaphattok intézményi pontokat, azt javasoljuk, hogy alaposan nézzétek át a felvételi tájékoztatóikat.

A 2024-es felvételiről és a pontszámítási szabályokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.