Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Olyan jók lettek a vizsgaeredmények, hogy idén rekordmennyiségű, közel 400 ezer diákot vettek fel a brit egyetemekre.
Megjöttek a brit érettségi, az A-levels idei eredményei - írja a BBC. Az eredmények magukért beszélnek: rekordmagas pontokat értek el a diákok a járványidőszak második évében.
Ez persze annyira nem is meglepő, idén a diákok nem vizsgáztak semmiből, az eredményeiket a tanárok értékelése alapján kapták. Így 2021-ben az A* és A minősítéseket - tehát a legmagasabb fokozatot - elérők arány közel 75%-kal nőtt a hagyományos vizsgákhoz, azaz az utolsó megtartott 2019-es érettségihez képest.
Az osztályzási módszer persze tavaly óta komoly kérdés a szigetországban, sokan ugyanis úgy érzik a tanári osztályozás cseppet sem pártatlan. Sok iskolában pedig komoly nyomást jelentett az év végi és a vizsgajegyek kiosztása, ugyanis a szülők sok esetben nyomásgyakorlással próbálták kiharcolni a jó jegyeket.
Sőt a felvételi eredmények előtt az egyetemek is aggódtak. Az angol egyetemi hallgatói érdekképviselet attól tartott, hogy a jelentkező diáktömeg befolyásolhatja akár az oktatás minőségét is. Arra kérték az egyetemeket, hogy ne "áldozzák fel a minőséget" a hallgatók eszeveszett toborzásával. Konkrétan arra kérték az intézményeket, hogy ne vegyenek fel túl sok hallgatót és ne bővítsék a végtelenségig a kurzusokat.
… aztán megjöttek az eredmények
A felvettek száma a tavalyi visszaeséshez képest ugyan, de 5 százalékkal nőtt. Sőt a leendő hallgatók 8 százaléka az első helyen megjelölt szakra került be. Idén az Egyesült Királyság területén élő 18 évesek 43 százaléka jelentkezett felsőoktatási intézménybe.
Ez finoman szólva is jól jött a brit egyetemeknek, amik nem voltak túl jó helyzetben. Tavaly a járvány miatt, a külföldi diákok kiesésével komoly bevételtől estek el, és úgy néz ki, a Brexit-megállapodás is befolyásolja a jelentkezési kedvet (legalábbis a magyar diákok körében).
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.