A járványhelyzet már tavaly is felborította az év végi vizsgák rendszerét és az egyetemi felvételiket is - ettől idén is sokan tartanak.
Már 2020-ban is - nagyrészt az egészéves teljesítményük alapján - a tanárok osztályozták a végzősöket és egyben az egyetemre felvételizőket, miután hagyományos A-level és a GCS vizsgák (év végi és érettségi vizsgák) elmaradtak. Ez a tervek szerint idén is így lesz. A tanárok osztályzatainál azonban fennáll annak a veszélye, hogy jobb vizsgaeredmények születnek majd, mint azokban az években, amikor hagyományos központi vizsga volt az egyetemi felvételi feltétele. Így viszont az is lehet, hogy a szokásosnál többen kerülhetnének majd be a felsőoktatásba.
Bár a felvételi eredményeket még nem tudni, az egyetemre jelentkezők száma 8 százalékkal nőtt idén – írja a BBC –, így az angol egyetemi hallgatói érdekképviselet attól tart, hogy a diáktömeg mérete befolyásolhatja akár az oktatás minőségét is. Arra kérik az egyetemeket, hogy ne "áldozzák fel a minőséget" a hallgatók eszeveszett toborzásával. Konkrétan arra kérik az intézményeket, hogy ne vegyenek fel túl sok hallgatót és ne bővítsék a végtelenségig a kurzusokat.
Nick Hillman a Felsőoktatáspolitikai Intézettől azonban azt nyilatkozta: ahelyett, hogy az egyetemekkel vitetnék el a balhét, ebben az évben el kéne fogadni, hogy megállíthatatlanul nő az egyetemi helyekre jelentkezők száma - és ahelyett, hogy korlátokat húznának, a kapacitást kellene bővíteni.
A brit egyetemek amúgy sincsenek túl jó helyzetben, tavaly a járvány miatt, a külföldi diákok kiesésével komoly bevételtől estek el, és úgy néz ki, a Brexit-megállapodás is befolyásolja a jelentkezési kedvet (legalábbis a magyar diákok körében).
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
