A járványhelyzet már tavaly is felborította az év végi vizsgák rendszerét és az egyetemi felvételiket is - ettől idén is sokan tartanak.
Már 2020-ban is - nagyrészt az egészéves teljesítményük alapján - a tanárok osztályozták a végzősöket és egyben az egyetemre felvételizőket, miután hagyományos A-level és a GCS vizsgák (év végi és érettségi vizsgák) elmaradtak. Ez a tervek szerint idén is így lesz. A tanárok osztályzatainál azonban fennáll annak a veszélye, hogy jobb vizsgaeredmények születnek majd, mint azokban az években, amikor hagyományos központi vizsga volt az egyetemi felvételi feltétele. Így viszont az is lehet, hogy a szokásosnál többen kerülhetnének majd be a felsőoktatásba.
Bár a felvételi eredményeket még nem tudni, az egyetemre jelentkezők száma 8 százalékkal nőtt idén – írja a BBC –, így az angol egyetemi hallgatói érdekképviselet attól tart, hogy a diáktömeg mérete befolyásolhatja akár az oktatás minőségét is. Arra kérik az egyetemeket, hogy ne "áldozzák fel a minőséget" a hallgatók eszeveszett toborzásával. Konkrétan arra kérik az intézményeket, hogy ne vegyenek fel túl sok hallgatót és ne bővítsék a végtelenségig a kurzusokat.
Nick Hillman a Felsőoktatáspolitikai Intézettől azonban azt nyilatkozta: ahelyett, hogy az egyetemekkel vitetnék el a balhét, ebben az évben el kéne fogadni, hogy megállíthatatlanul nő az egyetemi helyekre jelentkezők száma - és ahelyett, hogy korlátokat húznának, a kapacitást kellene bővíteni.
A brit egyetemek amúgy sincsenek túl jó helyzetben, tavaly a járvány miatt, a külföldi diákok kiesésével komoly bevételtől estek el, és úgy néz ki, a Brexit-megállapodás is befolyásolja a jelentkezési kedvet (legalábbis a magyar diákok körében).
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
