Már 2020-ban is - nagyrészt az egészéves teljesítményük alapján - a tanárok osztályozták a végzősöket és egyben az egyetemre felvételizőket, miután hagyományos A-level és a GCS vizsgák (év végi és érettségi vizsgák) elmaradtak. Ez a tervek szerint idén is így lesz. A tanárok osztályzatainál azonban fennáll annak a veszélye, hogy jobb vizsgaeredmények születnek majd, mint azokban az években, amikor hagyományos központi vizsga volt az egyetemi felvételi feltétele. Így viszont az is lehet, hogy a szokásosnál többen kerülhetnének majd be a felsőoktatásba.

Bár a felvételi eredményeket még nem tudni, az egyetemre jelentkezők száma 8 százalékkal nőtt idén – írja a BBC –, így az angol egyetemi hallgatói érdekképviselet attól tart, hogy a diáktömeg mérete befolyásolhatja akár az oktatás minőségét is. Arra kérik az egyetemeket, hogy ne "áldozzák fel a minőséget" a hallgatók eszeveszett toborzásával. Konkrétan arra kérik az intézményeket, hogy ne vegyenek fel túl sok hallgatót és ne bővítsék a végtelenségig a kurzusokat.

Nick Hillman a Felsőoktatáspolitikai Intézettől azonban azt nyilatkozta: ahelyett, hogy az egyetemekkel vitetnék el a balhét, ebben az évben el kéne fogadni, hogy megállíthatatlanul nő az egyetemi helyekre jelentkezők száma - és ahelyett, hogy korlátokat húznának, a kapacitást kellene bővíteni.

A brit egyetemek amúgy sincsenek túl jó helyzetben, tavaly a járvány miatt, a külföldi diákok kiesésével komoly bevételtől estek el, és úgy néz ki, a Brexit-megállapodás is befolyásolja a jelentkezési kedvet (legalábbis a magyar diákok körében).