A járványhelyzet már tavaly is felborította az év végi vizsgák rendszerét és az egyetemi felvételiket is - ettől idén is sokan tartanak.
Már 2020-ban is - nagyrészt az egészéves teljesítményük alapján - a tanárok osztályozták a végzősöket és egyben az egyetemre felvételizőket, miután hagyományos A-level és a GCS vizsgák (év végi és érettségi vizsgák) elmaradtak. Ez a tervek szerint idén is így lesz. A tanárok osztályzatainál azonban fennáll annak a veszélye, hogy jobb vizsgaeredmények születnek majd, mint azokban az években, amikor hagyományos központi vizsga volt az egyetemi felvételi feltétele. Így viszont az is lehet, hogy a szokásosnál többen kerülhetnének majd be a felsőoktatásba.
Bár a felvételi eredményeket még nem tudni, az egyetemre jelentkezők száma 8 százalékkal nőtt idén – írja a BBC –, így az angol egyetemi hallgatói érdekképviselet attól tart, hogy a diáktömeg mérete befolyásolhatja akár az oktatás minőségét is. Arra kérik az egyetemeket, hogy ne "áldozzák fel a minőséget" a hallgatók eszeveszett toborzásával. Konkrétan arra kérik az intézményeket, hogy ne vegyenek fel túl sok hallgatót és ne bővítsék a végtelenségig a kurzusokat.
Nick Hillman a Felsőoktatáspolitikai Intézettől azonban azt nyilatkozta: ahelyett, hogy az egyetemekkel vitetnék el a balhét, ebben az évben el kéne fogadni, hogy megállíthatatlanul nő az egyetemi helyekre jelentkezők száma - és ahelyett, hogy korlátokat húznának, a kapacitást kellene bővíteni.
A brit egyetemek amúgy sincsenek túl jó helyzetben, tavaly a járvány miatt, a külföldi diákok kiesésével komoly bevételtől estek el, és úgy néz ki, a Brexit-megállapodás is befolyásolja a jelentkezési kedvet (legalábbis a magyar diákok körében).
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
