Komoly nyomás nehezedik a brit tanárokra az év végi vizsgák miatt

Ez nem is olyan meglepő, hiszen vírushelyzet miatt idén is a tanárok döntenek az év végi vizsgajegyekről Angliában. A helyzet azonban már most fokozódik, így a minisztériumnak is bele kellett szólnia.

  • Eduline

Bár az angol gyerekek nemrég visszatérhettek az iskolákba, ez lesz a második év, amikor a tanárok osztályzatait használják a GCSE és az A-level vizsgák (érettségi és év végi vizsgák) érdemjegyiként. Miután Covid-19 miatt törlték a hagyományos vizsgákat - írja a BBC.

Ez azonban már tavaly sem volt egyszerű menet, sok diák volt ugyanis elégedetlen az osztályzatával vagy a rendszerrel. Egy éve sok középiskolás gondolta úgy, hogy a központi vizsgák nélkül, az egyedi értékelések miatt kiszorulnak a felsőoktatásból. Ezért idén a vizsgák szervezője arra kéri a szülőket ne próbáljanak meg nyomást gyakorolni a tanárokra és bízzanak az ítélőképességükben, amikor az iskolák nyáron a vizsgák értékeléséről döntenek. Bár év végi vizsgákról van szó, már most kérik a szülőket, hogy ne hozzák "kényelmetlen" helyzetbe a tanárokat az osztályzások miatt.

Felröppentek olyan hírek is, hogy az elhalasztások után már nem is lesznek már hagyományos vizsgák a jövőben, ezt azonban Nick Gibb, oktatási miniszter visszautasította és azt mondta, a vizsgákat a következő években megtartják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.