A napokban derült ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) döntése Szél Bernadett tavaly benyújtott közérdekű adatigénylésével a kapcsolatban - írja a Népszava.
A NAIH úgy döntött, hogy megalapozottan utasította vissza az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő tavaly augusztusban benyújtott közérdekű adatigénylését, amelyben a politikus azt szerette volna megtudni, pontosan milyen előkészítő dokumentumok alapozták meg azt a kormánydöntést – írja a Népszava.
A kormány 2020-tól kötelezővé tette volna legalább egy középfokú nyelvvizsga megszerzését az egyetemi továbbtanuláshoz. Az Emmi arra hivatkozva utasította el a kért dokumentumok kiadását, hogy azok döntés-előkészítő jellegűek, és további döntések megalapozását is szolgálják.
Az adatvédelmi hatóság vizsgálata során kiderült néhány dolog. A felsőoktatás már az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) tartozik, így a szaktárca véleményét is kikérték az ügyben. Az ITM válaszában kitért arra, hogy Szél Bernadett adatigénylését azért utasították el: „mert akkor már előkészítés alatt volt az a jövőbeni döntés, amelynek megalapozását szolgálta a kért dokumentum. Ez a döntés a kormány november 6-i ülésén született meg, a vonatkozó tervezett kormányelőterjesztés a tárca számára 2019. augusztusában már ismeretes volt. E döntés szerint nem kerül előírásra bemeneti követelményként a nyelvtudás, valamint a többletpontok számítása is a jelenleg hatályos szabályok szerint lesz”.
Eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét a kormány
Elfogadta a kormány a kötelező középfokú nyelvvizsga eltörléséről szóló javaslatot - írja a hvg.hu.
Szél Bernadett egyébként arra volt kíváncsi, hogy milyen dokumentumok alapján döntöttek a kötelező nyelvvizsga bevezetéséről. Az ITM válaszában viszont az olvasható, hogy ugyanezen dokumentumok alapján döntöttek novemberben arról is, hogy mégsem teszik kötelezővé a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez. Másrészt az ITM tájékoztatásából kiderül az is, hogy a nyelvvizsga-követelmény eltörléséről szóló előterjesztés már tavaly augusztusban ismert volt a tárca számára – írja a Népszava.
Ennek ellenére a kormány kommunikációja tavaly nyár végén is is az volt, hogy lesz kötelező nyelvvizsga, csak november első felében tájékoztattak arról, hogy meggondolták magukat. Az ITM azzal indokolta a döntést, miszerint megkereste őket a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete, a Roma Szakkollégiumi Hálózat, valamint az Oktatási Jogok Biztosa és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is és jelezte a minisztériumnak, hogy a nyelvvizsga-követelmény 2020-as bevezetése komoly gondokat fog okozni a társadalom számos területén, veszélyezteti a szükséges szakemberellátást.
Hány pontot kaphattok, ha ugyanabból a nyelvből nyelvvizsgátok és emelt érettségitek is van?
Hány többletpontot kaphattok, ha ugyanabból az idegen nyelvből nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit is tesztek? És mi a helyzet akkor, ha több nyelvből is van nyelvvizsgátok? Mutatjuk a szabályokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
