A NAIH úgy döntött, hogy megalapozottan utasította vissza az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő tavaly augusztusban benyújtott közérdekű adatigénylését, amelyben a politikus azt szerette volna megtudni, pontosan milyen előkészítő dokumentumok alapozták meg azt a kormánydöntést – írja a Népszava.

A kormány 2020-tól kötelezővé tette volna legalább egy középfokú nyelvvizsga megszerzését az egyetemi továbbtanuláshoz. Az Emmi arra hivatkozva utasította el a kért dokumentumok kiadását, hogy azok döntés-előkészítő jellegűek, és további döntések megalapozását is szolgálják.

Az adatvédelmi hatóság vizsgálata során kiderült néhány dolog. A felsőoktatás már az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) tartozik, így a szaktárca véleményét is kikérték az ügyben. Az ITM válaszában kitért arra, hogy Szél Bernadett adatigénylését azért utasították el: „mert akkor már előkészítés alatt volt az a jövőbeni döntés, amelynek megalapozását szolgálta a kért dokumentum. Ez a döntés a kormány november 6-i ülésén született meg, a vonatkozó tervezett kormányelőterjesztés a tárca számára 2019. augusztusában már ismeretes volt. E döntés szerint nem kerül előírásra bemeneti követelményként a nyelvtudás, valamint a többletpontok számítása is a jelenleg hatályos szabályok szerint lesz”.

Szél Bernadett egyébként arra volt kíváncsi, hogy milyen dokumentumok alapján döntöttek a kötelező nyelvvizsga bevezetéséről. Az ITM válaszában viszont az olvasható, hogy ugyanezen dokumentumok alapján döntöttek novemberben arról is, hogy mégsem teszik kötelezővé a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez. Másrészt az ITM tájékoztatásából kiderül az is, hogy a nyelvvizsga-követelmény eltörléséről szóló előterjesztés már tavaly augusztusban ismert volt a tárca számára – írja a Népszava.

Ennek ellenére a kormány kommunikációja tavaly nyár végén is is az volt, hogy lesz kötelező nyelvvizsga, csak november első felében tájékoztattak arról, hogy meggondolták magukat. Az ITM azzal indokolta a döntést, miszerint megkereste őket a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete, a Roma Szakkollégiumi Hálózat, valamint az Oktatási Jogok Biztosa és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is és jelezte a minisztériumnak, hogy a nyelvvizsga-követelmény 2020-as bevezetése komoly gondokat fog okozni a társadalom számos területén, veszélyezteti a szükséges szakemberellátást.