Milyen dátumokat kell megjegyezniük a keresztfélévben és a jövőre felvételizőknek, illetve a középiskolába jelentkezőknek? Milyen fontos események várhatóak még az idén az oktatás területén? Itt a teljes lista.
November 20.
Legkésőbb ezen a napon kell hitelesítenetek a jelentkezéseket a keresztféléves felvételin. Ezt ügyfélkapun keresztül vagy postai úton tehetitek meg. A részleteket és a felvételivel kapcsolatos további teendőket itt találjátok.
November 22.
Eddig a napig adott haladékot a kormánynak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) követeléseik teljesítésére, a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukkal kapcsolatos döntésre. A dokumentumot a PSZ információi szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemsokára a kabinet elé terjeszti. Ha a szakszervezet nem lesz elégedett a döntéssel, januárban sztrájkolhatnak is a tanárok.
November 30.
Közben november 30-ára tüntetést is szervez a PSZ. Közleményükben azt írták: bárhogy is dönt a kormány az Emmi béremelési javaslatáról, a közoktatásban évek óta meglévő gondok, ide értve az óvodákat is, továbbá a parlament előtt lévő új szakképzési törvényjavaslat miatt elkerülhetetlennek látszik a tüntetés.
December 6.
Eddig a napig kell jelentkezniük a diákoknak a középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgájára. Az Oktatási Hivatal honlapján már elérhető a jelentkezési lap és a vizsgaszervező intézmények listája, illetve lehet böngészni a tanulmányi területeket és felvételi tájékoztatókat is. A középfokú iskolákba február 19-ig kell majd jelentkezni. Az írásbelire való jelentkezésről és a rangsorolásról itt olvashattok részletesen, a középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
December 11.
Eddig jelentkezhetnek a hátrányos helyzetű, 8. évfolyamos diákok az előkészítő évfolyamot és kollégiumi helyet biztosító Arany János Tehetségggondozó Programra. A részleteket itt találjátok.
December 19-20.
Várhatóan ekkor jelenik meg a 2020-as felvételi tájékoztató a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekkel és a részletes pontszámítási szabályokkal. Az már biztos, hogy a középfokú komplex nyelvvizsga nem lesz alapkövetelmény, az egy emelt szintű érettségi viszont igen, de többletpont is jár érte. Itt olvashatjátok a részleteket.
Hamarosan kezdődik a vizsgaidőszak: infók és tippek a következő hetekre
Hamarosan itt a vizsgaidőszak, a legtöbb egyetemi könyvtár pedig alkalmazkodik a hallgatók igényeihez és meghosszabbítják a nyitvatartási idejüket. Ez jó hír azoknak, akik az utolsó pillanatig halogatják a felkészülést, illetve a zajos kollégiumban lakóknak is, akik csendes környezetben szeretnének felkészülni a vizsgákra.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
