Középiskolai felvételi: tehetséggondozó programra jelentkezhetnek a hátrányos helyzetű diákok

A nyelvi, matematikai és informatikai oktatásra fókuszoló előkészítő évfolyamon vehetnek részt, és kollégiumi helyet kaphatnak az Arany János Tehetséggondozó Program keretében a 2020-ban középiskolába jelentkező diákok.

  • Eduline

Hamarosan kezdődik a középiskolai felvételi, a hátrányos helyzetű, 8. évfolyamos diákok pedig december 11-ig jelentkezhetnek az Arany János Tehetségggondozó Programra.

A pályázathoz több dokumentumot kell csatolni: a tanulói adatlap mellett a nevelőtestület támogató nyilatkozatát, a szülő nyilatkozatát arról, hogy elfogadja és támogatja az 5 éves nevelést, oktatást és a kollégiumi ellátást, az osztályfőnök tanulóról írt jellemzését, a tanuló kézzel írott önéletrajzát, a szociális helyzetet igazoló hivatalos dokumentum fénymásolatát vagy az illetékes gyermekjóléti szolgálat javaslatát.

A diákoknak egy válogatáson kell részt venniük, illetve a központi írásbeli felvételi vizsgát is meg kell írniuk. A programra bekerülő tanulók mind kollégisták lesznek, egyéves előkészítő évfolyamon emelt szintű anyanyelvi és idegen nyelvi oktatásban, matematika- és informatikaoktatásban, önismereti, személyiség- és képességfejlesztő, kommunikációs és tanulás-módszertani programokban vesznek részt, és térítésmentesen szerezhetnek B kategóriás jogosítványt.

A pályázás menetéről és módjáról itt olvashattok, a pályázati felhívást, a programban részt vevő középiskolák és kollégiumok listáját, illetve a kitöltendő űrlapokat pedig ezen a honlapon nézhetitek meg.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, a felvételi menetrendjéről is. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Középiskolai felvételi: már elérhetőek a felvételi tájékoztatók az iskolák oldalán

Már érdemes nézegetni a kiszemelt középiskolák honlapját. A napokban ugyanis nyilvánosságra hozták a középiskolák a 2020. szeptemberében induló osztályok listáját és a felvételi tájékoztatót.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.