Tüntetésre készülnek a tanárok, addig is a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) azt várja a kormánytól, hogy döntsön az oktatásban dolgozók béremeléséről.
A Pedagógusok Szakszervezete – miként azt többször nyilvánosságra hozta – a Magyar közoktatás napjáig (november 22.) adott határidőt a kormánynak, hogy teljesítse követeléseit, különben tüntetést, de ha ez sem elég, januárban sztrájkot hirdet - írják közleményükben.
A PSZ információi szerint rövidesen a kormány elé kerül a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatuk, amelyet az Emmi terjeszt a kabinet elé.
Ahogy arról már írtunk, a PSZ Országos Vezetősége november 22-ére tervezett ülésén dönt arról, hogy elfogadja-e avagy sem a kormány döntését. Miután egy országos tüntetés megszervezéséhez nem elegendő néhány nap, ezért a szakszervezet – ezt szintén bejelentette korábban – megkezdte a felkészülést a budapesti tüntetésre, melynek időpontját november 30-án, 14 órára tervezi.
A jogszerű szervezés miatt a szakszervezet felvette a kapcsolatot a rendőrséggel. Bárhogy is dönt a kormány az Emmi béremelési javaslatáról, a közoktatásban évek óta meglévő gondok, ide értve az óvodákat is, továbbá a parlament előtt lévő új szakképzési törvényjavaslat miatt elkerülhetetlennek látszik a tüntetés.
A PSZ tehát a háttérben megkezdte a felkészülést, továbbra is számít valamennyi szakszervezeti konföderáció, a társszakszervezetek és a társadalom támogatására - írják közleményükben.
Tüntetést és sztrájkot tervez a PSZ, ha nem teljesítik a pedagógusok követeléseit
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tüntetést, sztrájkot szervez, ha nem teljesülnek követelései.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
