November utolsó napjára szervez tüntetést a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) többek között a bérek rendezése és az óraszám maximalizálását követelve - írja a Népszava. Januárban a demonstrációt sztrájk követheti.
November 30-án tüntetést tart Budapesten a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezet felhívása szerint, amelyről a Népszava írt. A felhívásban az áll: a kormány a tárgyalások során nem veszi figyelembe a szakszervezetek véleményét, ezért "nincs hová és miért hátrálnunk". A tüntetésre és az a januárban tervezett sztrájkra 100 millió forintos akcióalapot különítettek el.
A PSZ szeptemberben közölte, hogy november 22-ig ad haladékot a kormánynak a követeléseik teljesítésére, többek között a tanárok és diákok munkaterhének csökkentésére és az összes oktatásban dolgozó bérének rendezésére. Ha ez nem történik meg, tüntetést és sztrájkot szerveznek - írták akkor. A sztrájk alatt sok helyen a diákokra sem vigyáznának, így zárva lehetnek az iskolák.
A PSZ több szakmai szervezettel együtt tiltakozott a szakképzés közoktatásból való kielemelése, illetve az ellen, hogy a szaktárgyakat oktatók a közalkalmazotti törvény helyett jövő júliustól a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznának. A részleteket itt olvashatjátok:
Vihart kavar a szakképzési törvényjavaslat: a szakszervezetek szerint nagyon rosszul járnának a tanárok
A minisztérium átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a szakképzésben oktatóknak, akik "cserébe" elveszítenék közalkalmazotti státuszukat, ha megszavazzák a szakképzési törvény tervezetét. A szakszervezetek szerint erre nem lenne szükség a fizetések növeléséhez, a tanárok számára jelentős hátrányokkal járna a változtatás, a béremeléssel kapcsolatban pedig rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
