Újabb rekordot döntött a felsőoktatásba jelentkezők száma: a 2026-os felvételin összesen 140 427-en próbálnak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Ez több mint tízezerrel magasabb a tavalyi adatnál, 2025-ben ugyanis 129 730-an jelentkeztek.
Bár az állami ösztöndíjas férőhelyek száma a tavalyi visszaesés után emelkedett, a bővítés főként a gazdasági képzési területet érinti. Más szakokon ezért továbbra is komoly versenyre lehet számítani, különösen az államilag finanszírozott helyekért.
Ezek voltak a legnépszerűbb képzések
A nappali, állami ösztöndíjas képzések közül idén is a gazdálkodási és menedzsment alapszakot jelölték meg a legtöbben az első helyen: összesen 4571-en szeretnének elsősorban erre a képzésre bekerülni, az összes jelentkezés száma pedig meghaladta a húszezret. A második helyre az általános orvosi képzés került 2792 első helyes jelentkezővel, míg a harmadik legnépszerűbb szak a pszichológia lett, amelyet 2782-en jelöltek meg elsőként.
A tíz legnépszerűbb nappali, állami ösztöndíjas képzés az első helyes jelentkezők alapján:
- gazdálkodási és menedzsment: 4571
- általános orvos: 2792
- pszichológia: 2782
- jogász: 2653
- kereskedelem és marketing: 2633
- nemzetközi gazdálkodás: 2504
- ápolás és betegellátás: 2465
- mérnökinformatikus: 2357
- pénzügy és számvitel: 2007
- gépészmérnöki: 1716
Ha a levelező és az önköltséges képzéseket is beleszámítjuk, némileg módosul a sorrend. Ebben az esetben a gazdálkodási és menedzsmentet a pszichológia, a jogász, az óvodapedagógus és a gyógypedagógia követi.
Az intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta a legtöbb jelentkezőt, összesen 20 350-et. A Debreceni Egyetemre 11 386-an, a Szegedi Tudományegyetemre 9360-an, a Pécsi Tudományegyetemre 8614-en, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre pedig 6484-en jelentkeztek.
Idén is maximum 500 pontot lehet szerezni
A korábbi évekhez hasonlóan a 2026-os felvételin is legfeljebb 500 pontot lehet szerezni. Ebből 200 pontot érhetnek a középiskolai eredmények, 200 pontot az érettségi eredmények, 100 pontot pedig az intézményi pontok.
A felvételi során minden jelentkező pontszámát a számára legkedvezőbb módszerrel számítják ki. Ez azt jelenti, hogy továbbra is lehet duplázni az érettségi pontokat, a technikumban végzők pedig bizonyos feltételek teljesülése esetén a szakmai vizsgájuk eredményét is négyszerezhetik.
Az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról is, milyen teljesítményért és hány intézményi pontot adnak. A jelentkezők legfeljebb 100 ilyen pontot szerezhetnek.
Intézményi pont járhat például emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért, tanulmányi, művészeti vagy sportversenyeken elért eredményért, esélyegyenlőségért, szakképesítésért, katonai szolgálatért. Egyes egyetemek a munkatapasztalatot, a katolikus hittant, a helyi középiskolában tett érettségit vagy akár az e-sportban elért versenyeredményt is pontokkal jutalmazhatják. A pontos szabályokat mindig az adott képzés felvételi tájékoztatójában kell ellenőrizni.
Milyen ponthatárokat húzhatnak a legnépszerűbb szakokon?
A ponthatárok alakulását alapvetően három tényező befolyásolja: hány hallgatót vehetnek fel az adott képzésre, hányan jelentkeztek, valamint milyen pontszámot értek el a felvételizők.
Az általános orvosi képzésen intézményenként eltérően alakulhatnak a ponthatárok. A Semmelweis Egyetemen jelentősen nőtt az első helyes jelentkezők száma, miközben az állami férőhelyek száma nem változott, ezért 1–3 pontos emelkedés is elképzelhető. A Debreceni Egyetemen ugyanakkor kevesebben jelentkeztek, így akár 2–5 pontos csökkenés sem kizárt. A Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen a jelentkezők száma lényegében nem változott, ezért ott inkább a tavalyihoz hasonló ponthatárokra lehet számítani.
Pszichológián országosan nem várható jelentős változás. Bár összességében valamivel kevesebben jelentkeztek a képzésre, az intézmények között nagyok a különbségek. Az ELTE-n nőtt az első helyes jelentkezők száma, ezért néhány pontos emelkedés is elképzelhető, míg a Pázmányon, a Szegedi Tudományegyetemen vagy a Pannon Egyetemen a tavalyihoz hasonló vagy kissé alacsonyabb ponthatár sem lenne meglepő.
A jogászképzéseken sem várható országos szintű átrendeződés. Mivel az állami ösztöndíjas férőhelyek száma és a jelentkezők száma is alig változott, inkább intézményenként lehetnek kisebb eltérések. Az ELTE-n és a Károlin stagnálhatnak vagy enyhén csökkenhetnek a ponthatárok, a Pázmányon, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen viszont a növekvő érdeklődés kisebb emelkedést is hozhat.
A gyógypedagógiai alapszakokon ugyanakkor erősödhet a verseny. Idén közel 19 százalékkal többen jelölték meg első helyen a képzést, mint tavaly, miközben a szakos férőhelyek száma továbbra sem ismert. Ha az egyetemek a tavalyihoz hasonló számú hallgatót vesznek fel, akkor a legnépszerűbb intézményekben – például az ELTE-n vagy a Debreceni Egyetemen – néhány pontos ponthatár-emelkedés sem lenne meglepő. Azokon az egyetemeken viszont, ahol alig változott vagy csökkent a jelentkezők száma, kisebb elmozdulás várható.
Ma este minden kiderül
Az előzetes becslések irányt mutathatnak, de a ponthatárok pontos alakulását a férőhelyek, a jelentkezők sorrendje és a megszerzett pontszámok együttesen határozzák meg.
Az eredményekből az is látható lesz, hogy a rekordmagas jelentkezőszám mely képzéseken hozott erősebb versenyt, és hol ellensúlyozták ezt a férőhelyek vagy az érettségi eredmények. A végleges ponthatárok ma este derülnek ki.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.
