Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Mielőtt elindulnak a felvételi ponthatárok kihirdetésére váró visszaszámlálások, sok jogásznak készülő diákot foglalkoztat a kérdés: vajon idén több vagy kevesebb pont kell majd a bejutáshoz? A válasz természetesen csak a ponthatárhúzáskor derül ki, de a jelentkezési adatok, a meghirdetett férőhelyek száma és az idei érettségikről érkező visszajelzések alapján már most lehet következtetéseket levonni.
Nem változott a férőhelyek száma
A ponthatárok alakulását elsősorban három tényező befolyásolja: hány hallgatót vehetnek fel az egyetemek, hányan jelentkeznek a képzésre, illetve milyen pontszámokat érnek el a felvételizők. A jogászképzés esetében az első tényező idén biztos nem mozdítja el a ponthatárokat. Az állami ösztöndíjas férőhelyek száma ugyanis gyakorlatilag változatlan maradt az előző évhez képest.
Így alakulnak idén a férőhelyek az egyetemek jogi képzésterületein a Felvi adatai alapján:
- Miskolci Egyetem: 198 fő
- Széchenyi István Egyetem: 167 fő
- Pécsi Tudományegyetem: 164 fő
- Debreceni Egyetem: 155 fő
- Szegedi Tudományegyetem: 114 fő
- ELTE ÁJK: 91 fő
- Károli Gáspár Református Egyetem: 90 fő
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 90 fő
A tavalyi adatokkal összevetve jól látszik, hogy egyetlen intézmény esetében sem történt változás, így a férőhelyek száma önmagában nem indokolna sem jelentősebb emelkedést, sem látványos csökkenést a ponthatárokban.
A jogászképzés továbbra is a legnépszerűbbek között van
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a tavalyi népszerűségi listához hasonlóan idén is a negyedik legnépszerűbb osztatlan, nappali tagozatos képzés lett a jogi.
Az országos jelentkezőszámok alapján ugyanakkor szinte teljes stagnálás látható. Míg 2025-ben 2655-en jelölték meg első helyen a jogászképzést, addig idén 2653-an. Az összes jelentkezés száma 6853-ról 6763-ra csökkent. Ez azt jelenti, hogy az első helyes jelentkezők száma mindössze két fővel, az összes jelentkezés száma pedig 90-nel változott, ami országos szinten elenyésző különbség.
Bár országosan alig változott a jelentkezők száma, az egyes intézmények között már jelentősebb mozgásokat láthatunk.
Az első helyes jelentkezők száma egyetemenként így alakult:
- ELTE ÁJK: 844 főről 784 főre csökkent (-60 fő)
- PPKE JÁK: 579 főről 620 főre nőtt (+41 fő)
- Debreceni Egyetem ÁJK: 277 főről 282 főre nőtt (+5 fő)
- KRE ÁJK: 277 főről 239 főre csökkent (-38 fő)
- SZTE ÁJTK: 251 főről 274 főre nőtt (+23 fő)
- PTE ÁJK: 183 főről 204 főre nőtt (+21 fő)
- Széchenyi István Egyetem DFK: 142 főről 151 főre nőtt (+9 fő)
- Miskolci Egyetem ÁJK: 105 főről 99 főre csökkent (-6 fő)
Továbbra is az ELTE maradt a legnépszerűbb jogi kar, ugyanakkor egy év alatt 60 fővel kevesebben jelölték meg első helyen. Hasonlóan csökkent a Károli iránti érdeklődés is.
Ezzel szemben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre 41-gyel többen jelentkeztek első helyen, mint tavaly. Emelkedett a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és kisebb mértékben a Debreceni Egyetem első helyes jelentkezőinek száma is.
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Csik Veronika
Az érettségi eredményei dönthetnek
Hogy végül hány pont kell majd a jogászképzésre való bekerüléshez, azt jelentős részben az idei érettségik eredményei határozzák meg.
A legtöbb jogi karon a történelem kiemelt szerepet játszik a pontszámításban. Az ELTE-n, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen a történelem mellett a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a filozófia vagy egy idegen nyelv eredménye vehető figyelembe.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen ugyanezek közül a tárgyak közül választhatnak a jelentkezők, de nem kötelező a történelem eredményéből számolni a pontokat.
A figyelembe vett tárgyak közül legalább egyből emelt szintű érettségit kellett tenni, a legmagasabb pontszámokra pályázó diákok közül pedig sokan két emelt szintű vizsgát is vállaltak.
Bár az idei vizsgák hivatalos eredményeit még nem tették közzé, az Eduline által megkérdezett diákok visszajelzései alapján a történelem emelt szintű írásbeli kifejezetten jól sikerülhetett. Többen arról számoltak be, hogy a feladatok barátságosak voltak, kevés lexikális tudást kértek számon, és elsősorban a szövegértési készségekre helyezték a hangsúlyt.
A magyar emelt szintű érettségi már megosztóbbnak bizonyult. Egyes diákok szerint a feladatok váratlanok voltak, és az időkeret is szűkösnek volt, míg mások kifejezetten könnyűnek érezték a vizsgát.
A legnehezebbnek az emelt szintű matekérettségit tartották a megkérdezettek. Többen arról számoltak be, hogy a feladatsor láttán pánikba estek, és a vártnál gyengébb eredményre számítanak. Az angol emeltről összességében pozitív visszajelzéseket kapott, bár többen a hallott szövegértési rész gyors tempójára panaszkodtak.
Számoljátok ki a pontjaitokat!
Nem tudjátok, hogy az érettségi eredményeitekkel és a többletpontjaitokkal hány felvételi pontot szerezhettek? Használjátok az Eduline felvételi pontszámkalkulátorát, amellyel néhány perc alatt kiszámolhatjátok, hogy mekkora eséllyel pályáztok az általatok kiválasztott szakokra.
Milyen ponthatárokra lehet számítani?
A jogászképzéseken az elmúlt években több helyen is emelkedtek a ponthatárok.
2025-ben a jogászképzések többségén emelkedtek a ponthatárok a megelőző évhez képest:
- Debreceni Egyetem: 434 pont (+3 pont)
- Eötvös Loránd Tudományegyetem: 479 pont (+3 pont)
- Károli Gáspár Református Egyetem: 445 pont (+9 pont)
- Miskolci Egyetem: 402 pont (+30 pont)
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 469 pont (+2 pont)
- Pécsi Tudományegyetem: 417 pont (-4 pont)
- Széchenyi István Egyetem: 420 pont (+26 pont)
A legnagyobb emelkedést a Miskolci Egyetem és a Széchenyi István Egyetem produkálta, ahol egy év alatt 30, illetve 26 ponttal nőtt a bekerülési küszöb. Ezzel szemben a Pécsi Tudományegyetemen négy ponttal csökkent a ponthatár, míg a Szegedi Tudományegyetemen változatlan maradt.
Az idei felvételi adatok alapján ugyanakkor nem látszik olyan tényező, amely országos szinten jelentős ponthatármozgást okozna. A jelentkezők száma szinte pontosan megegyezik a tavalyival, az állami ösztöndíjas férőhelyek száma pedig változatlan maradt.
A jelentkezők adatai alapján az ELTE-n és a Károlin akár stagnálhatnak vagy enyhén csökkenhetnek a ponthatárok, mivel mindkét intézmény kevesebb első helyes jelentkezőt vonzott, mint tavaly. Ezzel szemben a Pázmányon, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen a növekvő érdeklődés kisebb emelkedést eredményezhet a ponthatárokban.
