Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.
Az általános orvosi képzésen, ugyanúgy, mint a többi szak esetében is, a ponthatárok
A 2026-os felvételi tájékoztatóban ugyanúgy, mint az előző években nem szerepel a szakos kapacitás. Most is csak a képzésterületenként az állami ösztöndíjas helyek száma ismert, amely pontosan ugyanannyi az orvos-és egészségtudományi képzések esetében, mint tavaly.
Vagyis:
Pécsi Tudományegyetem: 1547 fő
(összesen 7002 fő)
Fontos, hogy ebbe a képzési területbe természetesen beletartozik például a fogorvos, a gyógyszerész vagy az ápolás-betegellátás szak is.) Viszont mivel nem változtak az állami ösztöndíjas keretszámok, ezért a jelentkezők száma és pontszáma határozza meg, hogy éppen nőnek vagy csökkennek a ponthatárok az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos általános orvosi képzésen.
A 2026-os felvételi második legnépszerűbb képzése az általános orvosi volt. Első helyen 2792-en jelölték meg, és az összes jelentkezések száma 8030 volt. Az általános orvosi szak egyébként a 2025-ös felvételin is a legnépszerűbb 10 szak között szerepelt, hiszen első helyen 2625-en jelölték meg, az összes jelentkező száma pedig 7704 volt. Vagyis nagyjából 6 százalékkal emelkedett az első helyes jelentkezők száma.
Ha megnézzük egyetemenként az állami ösztöndíjas első helyes jelentkezőket, akkor láthatjuk, hogy:
Az adatokból látszik, hogy továbbra is toronymagasan a legtöbben a Semmelweisre szeretnének bekerülni, jóval többen, mint tavaly. Emiatt az SE általános orvosi képzésén emelkedhetnek a ponthatárok. Ehhez képest azonban a DE általános orvosi képzését első helyen jóval kevesebben jelölték meg, így emiatt itt a pontszámok csökkenésére lehet számítani.
Az SZTE-n és a PTE-n azonban szinte pontosan ugyanannyi a jelentkezők száma, mint tavaly ezért ezen a két egyetemen (mivel a másik két ponthatárokat befolyásoló tényező változatlan) a jelentkezők pontszámai befolyásolják legjobban a ponthatárokat.
A jelentkezők pontszámai pedig elsősorban az általános orvosi szakokon leginkább a kötelező emelt biológia és fizika vagy kémiaérettségiktől függenek. Bár az idei érettségi eredményeket még nem tudni, de az előzetes visszajelzésekből az látszik, hogy az orvosira jelentkezőknél idén egy picivel jobban sikerült a kémia, mint a biológia.
Az orvosira készülők közül sokan számoltak online fórumokon, közösségi oldalakon 70 és 75 százalék körüli emelt biológia, illetve 80-85 százalék körüli kémiaérettségi eredményekről. (Hogy milyennek érezték a diákok az idei emelt szintű érettségit, azzal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.)
A Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésére idén jelentősen többen jelentkeztek első helyen, mint tavaly: 1520-an a 2025-ös 1279 fővel szemben. Mivel az állami ösztöndíjas keretszámok nem változtak, ez azt jelenti, hogy várhatóan erősebb lesz a verseny a felvételin. Ha az idei emelt szintű érettségi eredmények és a szóbeli elbeszélgetések átlaga nem tér el jelentősen a tavalyitól, akkor a Semmelweisen 1–3 pontos ponthatár-emelkedés is elképzelhető.
A Debreceni Egyetem esetében ezzel szemben csökkent az első helyes jelentkezők száma: míg tavaly 427-en jelölték meg első helyen az általános orvosi szakot, addig idén 352-en. Mivel a képzési kapacitás várhatóan nem változott, nagy eséllyel nem lesz annyira éles a versenyt, ezért – amennyiben az idei pontszámok átlaga hasonló lesz a tavalyihoz 2–5 pontos ponthatár-csökkenés sem lenne meglepő.
A Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen szinte pontosan ugyanannyi első helyes jelentkező volt, mint egy évvel korábban, így itt a jelentkezők számának nincs érdemi hatása a ponthatár alakulására. A végső ponthatárt elsősorban az határozza majd meg, hogyan sikerültek az emelt szintű biológia- és kémiaérettségik, illetve milyen pontszámokat kaptak a jelentkezők a szóbeli elbeszélgetésen. Ennek alapján a tavalyihoz nagyon hasonló, legfeljebb 1–2 pontos eltérés várható tavalyhoz képest.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.
Calum Nicholson, a Danube Institute kutatási igazgatója arról beszélt, hogy az ideológiai hálózaton belül sokan fontolgatják a távozást, vagy már el is hagyták az országot.
Fontos kérdésre válaszolunk a pótfelvételivel kapcsolatban.
A ponthatárok miatt így is lesz miért izgulni, a belépés miatt már ne kelljen. Ha a budapesti Pont Ott Partin várnátok az eredményeket, mutatjuk, mik a legfontosabb tudnivalók.
Teljes a csütörtöki budapesti ponthatárváró buli lineup-ja.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
92 ország 364 középiskolása mérettette meg magát.