Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

Az általános orvosi képzésen, ugyanúgy, mint a többi szak esetében is, a ponthatárok

  • a szakos kapacitástól (vagyis maximum hány elsőéves hallgató kezdheti el a képzést szeptemberben),
  • a jelentkezők számától, illetve
  • a jelentkezők pontszámától.

Ugyanannyi állami ösztöndíjas hely, mint tavaly

A 2026-os felvételi tájékoztatóban ugyanúgy, mint az előző években nem szerepel a szakos kapacitás. Most is csak a képzésterületenként az állami ösztöndíjas helyek száma ismert, amely pontosan ugyanannyi az orvos-és egészségtudományi képzések esetében, mint tavaly.

Vagyis:

  • Semmelweis Egyetem: 2705 fő
  • Szegedi Tudományegyetem: 1035 fő
  • Debreceni Egyetem: 1715 fő
  • Pécsi Tudományegyetem: 1547 fő

    (összesen 7002 fő)

Fontos, hogy ebbe a képzési területbe természetesen beletartozik például a fogorvos, a gyógyszerész vagy az ápolás-betegellátás szak is.) Viszont mivel nem változtak az állami ösztöndíjas keretszámok, ezért a jelentkezők száma és pontszáma határozza meg, hogy éppen nőnek vagy csökkennek a ponthatárok az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos általános orvosi képzésen.

A második legnépszerűbb szak a felvételin

A 2026-os felvételi második legnépszerűbb képzése az általános orvosi volt. Első helyen 2792-en jelölték meg, és az összes jelentkezések száma 8030 volt.  Az általános orvosi szak egyébként a 2025-ös felvételin is a legnépszerűbb 10 szak között szerepelt, hiszen első helyen 2625-en jelölték meg, az összes jelentkező száma pedig 7704 volt. Vagyis nagyjából 6 százalékkal emelkedett az első helyes jelentkezők száma.

Ha megnézzük egyetemenként az állami ösztöndíjas első helyes jelentkezőket, akkor láthatjuk, hogy:

  • Semmelweis Egyetem: 1520 fő (2025-ben 1279 fő)
  • Szegedi Tudományegyetem: 448 fő (2025-ben 451 fő)
  • Debreceni Egyetem: 352 fő (2025-ben 427 fő)
  • Pécsi Tudományegyetem: 472 fő (2025-ben 472 fő)

Az adatokból látszik, hogy továbbra is toronymagasan a legtöbben a Semmelweisre szeretnének bekerülni, jóval többen, mint tavaly. Emiatt az SE általános orvosi képzésén emelkedhetnek a ponthatárok. Ehhez képest azonban a DE általános orvosi képzését első helyen jóval kevesebben jelölték meg, így emiatt itt a pontszámok csökkenésére lehet számítani.

Az SZTE-n és a PTE-n azonban szinte pontosan ugyanannyi a jelentkezők száma, mint tavaly ezért ezen a két egyetemen (mivel a másik két ponthatárokat befolyásoló tényező változatlan) a jelentkezők pontszámai befolyásolják legjobban a ponthatárokat.

Úgy néz ki, idén jobban sikerült az emelt kémia, mint a biosz

A jelentkezők pontszámai pedig elsősorban az általános orvosi szakokon leginkább a kötelező emelt biológia és fizika vagy kémiaérettségiktől függenek. Bár az idei érettségi eredményeket még nem tudni, de az előzetes visszajelzésekből az látszik, hogy az orvosira jelentkezőknél idén egy picivel jobban sikerült a kémia, mint a biológia.

Az orvosira készülők közül sokan számoltak online fórumokon, közösségi oldalakon 70 és 75 százalék körüli emelt biológia, illetve 80-85 százalék körüli kémiaérettségi eredményekről. (Hogy milyennek érezték a diákok az idei emelt szintű érettségit, azzal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.)

Végignéztünk mindent, akkor hogyan alakulnak a ponthatárok?

A Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésére idén jelentősen többen jelentkeztek első helyen, mint tavaly: 1520-an a 2025-ös 1279 fővel szemben. Mivel az állami ösztöndíjas keretszámok nem változtak, ez azt jelenti, hogy várhatóan erősebb lesz a verseny a felvételin. Ha az idei emelt szintű érettségi eredmények és a szóbeli elbeszélgetések átlaga nem tér el jelentősen a tavalyitól, akkor a Semmelweisen 1–3 pontos ponthatár-emelkedés is elképzelhető.

A Debreceni Egyetem esetében ezzel szemben csökkent az első helyes jelentkezők száma: míg tavaly 427-en jelölték meg első helyen az általános orvosi szakot, addig idén 352-en. Mivel a képzési kapacitás várhatóan nem változott, nagy eséllyel nem lesz annyira éles a versenyt, ezért – amennyiben az idei pontszámok átlaga hasonló lesz a tavalyihoz 2–5 pontos ponthatár-csökkenés sem lenne meglepő.

A Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen szinte pontosan ugyanannyi első helyes jelentkező volt, mint egy évvel korábban, így itt a jelentkezők számának nincs érdemi hatása a ponthatár alakulására. A végső ponthatárt elsősorban az határozza majd meg, hogyan sikerültek az emelt szintű biológia- és kémiaérettségik, illetve milyen pontszámokat kaptak a jelentkezők a szóbeli elbeszélgetésen. Ennek alapján a tavalyihoz nagyon hasonló, legfeljebb 1–2 pontos eltérés várható tavalyhoz képest.

Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra.