Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.
138 olyan nappali tagozatos alap-és osztatlan szak volt a 2025-ös felvételin, ahol az önköltséges képzésre magasabb pontokkal lehetett bekerülni, mint állami ösztöndíjasra. A legtöbb szakon csak néhány pontos különbség volt, de több olyanra is akadt példa, ahol több száz pontos eltérés volt a két ponthatár között.
Mutatjuk a top10 olyan szakot, ahol a legnagyobb volt a különbség.
1.ELTE BTK - germanisztika (néderlandisztika)
különbség: +292
2.SZTE MGK - mezőgazdasági mérnöki
3.Tomori Pál Főiskola - gazdálkodási és menedzsment
4.Debreceni Egyetem TTK - biomérnöki
5.PPKE BTK - szlavisztika (orosz)
6.Debreceni Egyetem GTK - agrár- és üzleti digitalizáció
7.ELTE BTK - újlatin nyelvek és kultúrák (spanyol)
8.PTE KPVK - gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki
9.Széchenyi István Egyetem- gazdaságinformatikus (angol nyelven)
10.Kodolányi János Egyetem - előadó-művészet (jazzének)
Felmerülhet a kérdés, hogy miért lehetnek magasabbak a ponthatárok ugyanazon az egyetemen az önköltséges, nappali tagozatos képzésen, mint az állami ösztöndíjason?
Felvételi: ezekhez a szakokhoz kellett a legtöbb pont az elmúlt években
Ezzel kapcsolatban érdemes azt megjegyezni, hogy az önköltséges és állami ösztöndíjas képzéseket nem feltétlen ugyanazok jelölik be. A ponthatár pedig mindig annyi, amennyi pontja van az utolsó felvette hallgatónak. Ha például egy adott szaknál 10 főt vesznek fel állami ösztöndíjas helyre, melyre 20-an jelentkeznek, és az utolsó bekerülőnek 380 pontja lesz, akkor 380 pont lesz a ponthatár. Ha az önköltségesen mondjuk 30 férőhely van, de csak 8-an jelölik meg, viszont mindannyian nagyon magas pontszámúak, és az utolsó bekerülőnek 410 pontja van, akkor 410 lesz a ponthatár.
Volt olyan szak a 2025-ös felvételin, ahova a 499 pont sem volt elég
Azok akik biztosra szeretnének menni, gyakran írják be csak az önköltséges képzést, de arra is van példa, aki közvetlen az egyetem után külföldre szeretne menni dolgozni, ezért nem akarja vállalni az állami ösztöndíjas feltételeket.
Arról nem beszélve, hogy önköltséges képzésen a ponthatár akkor is lehet jóval magasabb, ha az adott egyetem arra a szakra csak extrém kevés - 1-2 fő - önköltséges helyet hirdet meg, míg államira többet, így a fizetős képzéshez jóval több pontra van szükség.
Július 23-án húzzák a ponthatárokat, ha ti is szeretnétek kiszámolni a pontjaitokat, akkor használjátok az Eduline kalkulátorát.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
