Az ELTE-n húzták a legmagasabb pontot az osztatlan jogász szakok között
Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2025-ös felvételi ponthatárait. Mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a jogi szakokon.
Az ELTE állami ösztöndíjas, nappali jogászképzésére az elmúlt négy évben rendre az egyik legmagasabb ponttal lehetett bejutni: minden évben bekerült a top 5-be. Mutatjuk, milyen szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat 2022 óta.
Kétszer is előfordult az elmúlt négy évben, hogy egy szakra kizárólag hibátlan, azaz 500 pontos teljesítménnyel lehetett bejutni. Elsőre meglepő módon mindkét esetben levelező, államilag támogatott képzésekről volt szó: 2024-ben az ELTE igazságügyi igazgatási szakán, 2025-ben pedig a Dunaújvárosi Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakán húzták meg itt a határt.
(Feltehetően egyetemi diplomából mindegyik esetben a felvettek pontszámait, így az érettségihez képest jóval könnyebb elérni a felvételin magas pontszámot elérni. A témával részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.)
Azt is érdemes kiemelni, hogy az ELTE osztatlan tanári szakjaira (például a biológia-földrajz vagy a digitális kultúra-olasz párosításokra) elképesztően magas pontszámokkal – nem egyszer 480–491 pont között – lehetett csak bekerülni az elmúlt években. Mutatjuk az elmúlt négy év legmagasabb ponthatárait.
Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2025-ös felvételi ponthatárait. Mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a jogi szakokon.
A 2025-ös felvételin a legmagasabb ponthatárt egy dunaújvárosi levelező képzésen húzták, de a pszichológia és több tanári szak is bekerült az élmezőnybe.
Károli Gáspár Református Egyetem – pszichológia (levelező, állami): 482 pont
Pécsi Tudományegyetem – pszichológia (levelező, önköltséges): 482 pont
Eötvös Loránd Tudományegyetem – digitális kultúra tanára – olasz nyelv és kultúra tanára: 480 pont
Eötvös Loránd Tudományegyetem – matematika tanára – spanyol nyelv és kultúra tanára: 480 pont
2024-ben az ELTE levelező, állami ösztöndíjas igazságügyi igazgatási képzésre kellett a legtöbb pont, de a hagyományosan erős gazdasági és jogi képzések is a top 5-ben végeztek.
2023-ban az ELTE osztatlan tanári szakjaira kellett a legtöbb a pont. Többek között a biológia-földrajz szakos tanárnak készülő hallgatóknak szinte hibátlan érettségit kellett írniuk.
2022-ben a Corvinusra kellett a legtöbb a pont, de az ELTE hagyományos jogász osztatlan képzése ismét bekerült a legjobb ötbe.
Minden évben, hogy egy adott képzésen hány pontnál húzzák meg a ponthatárt, az alábbiak határozzák meg:
A 2026-os felvételi eljárásban július 23-án este érkeznek majd a ponthatárok, melyről a korábbiak évekhez hasonlóan az Eduline-on is részletesen beszámolunk.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
A kezdeményezők szerint a technológia használata veszélyeztetheti a gyerekek kritikai gondolkodásának és kreativitásának fejlődését.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
Milyen hiedelem kötődik az ünnephez és miért faragnak töklámpást az emberek? Teszteljétek a tudásotokat!
A sci-fi történetek jelentősen befolyásolják, miként gondolkodunk a mesterséges intelligencia jövőjéről: míg a sötét disztópiákat részletesen és összefüggően írjuk le, a pozitív alternatívákat sokkal nehezebben fogalmazzuk meg – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.