Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
A 2025-ös felvételi egyik legnagyobb meglepetése az volt, hogy a Dunaújvárosi Egyetem (DUE) gazdálkodási és menedzsment állami ösztöndíjas levelező képzéséhez a maximális pontra volt szükség. Amit nem is annyira nehéz elérni, ha valaki nem rögtön a középiskola után megy egyetemre, hanem van már egy ötös diplomája és kimaxolja az intézményi pontokat.
(A DUE-n például a 100-ból 50 pont jár azért is, ha valaki Dunaújvárosban vagy Pakson végezte a középiskolát, és szintén 50, ha van legalább egy évnyi munkatapasztalata.) A DUE-n erre a szakra összesen 8 főt vettek fel, vagyis mindnyájuknak 500 pontja volt a felvételin.
A képzeletbeli dobogó második fokára a Károli levelező, állami ösztöndíjas pszichológia alapképzése, illetve a Pécsi Tudományegyetem szintén levelező, de önköltséges pszichológia szakja került be, ahova 482 ponttal lehetett bekerülni.
Ha megnézzük a tavalyi felvételi statisztikákat, akkor láthatjuk, hogy ennél a szaknál az összes egyetemen levelező képzésre 579 főt vettek fel, akik közül 472 fő volt 27 évnél idősebb, arról nem beszélve, hogy a felvettek közül 539 fő tanult már korábban a felsőoktatásban. Ezekből arra lehet következtetni, hogy ezeken a szakokon azért volt ennyire magas a ponthatár, mert a többség szintén a korábbi diplomájából számíttatta a pontokat.
A harmadik helyezett az ELTE két nappali tagozatos, állami ösztöndíjas osztatlan tanári képzése volt:
Fontos megjegyezni, hogy ebben a két esetben azért volt ennyire magas a ponthatár, mert mindegyik képzésre csak egy-egy diákot vettek fel, aki kiemelkedő eredményt ér, így értelemszerűen megugrott a ponthatár is.
Ezeken kívül más egyetemeteken is húztak extrém magas ponthatárt.
Többek között:
Ha a tavalyi ponthatárokat szeretnétek megnézni, akkor azt itt tehetitek meg.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
