Volt olyan szak a 2025-ös felvételin, ahova a 499 pont sem volt elég

Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.

A 2025-ös felvételi egyik legnagyobb meglepetése az volt, hogy a Dunaújvárosi Egyetem (DUE) gazdálkodási és menedzsment állami ösztöndíjas levelező képzéséhez a maximális pontra volt szükség. Amit nem is annyira nehéz elérni, ha valaki nem rögtön a középiskola után megy egyetemre, hanem van már egy ötös diplomája és kimaxolja az intézményi pontokat.

(A DUE-n például a 100-ból 50 pont jár azért is, ha valaki Dunaújvárosban vagy Pakson végezte a középiskolát, és szintén 50, ha van legalább egy évnyi munkatapasztalata.) A DUE-n erre a szakra összesen 8 főt vettek fel, vagyis mindnyájuknak 500 pontja volt a felvételin.

A képzeletbeli dobogó második fokára a Károli levelező, állami ösztöndíjas pszichológia alapképzése, illetve a Pécsi Tudományegyetem szintén levelező, de önköltséges pszichológia szakja került be, ahova 482 ponttal lehetett bekerülni.

Ha megnézzük a tavalyi felvételi statisztikákat, akkor láthatjuk, hogy ennél a szaknál az összes egyetemen levelező képzésre 579 főt vettek fel, akik közül 472 fő volt 27 évnél idősebb, arról nem beszélve, hogy a felvettek közül 539 fő tanult már korábban a felsőoktatásban. Ezekből arra lehet következtetni, hogy ezeken a szakokon azért volt ennyire magas a ponthatár, mert a többség szintén a korábbi diplomájából számíttatta a pontokat.

A harmadik helyezett az ELTE két nappali tagozatos, állami ösztöndíjas osztatlan tanári képzése volt:

  • Digitális kultúra tanára – olasz nyelv és kultúra tanára: 480 pont
  • Matematika tanára – spanyol nyelv és kultúra tanára: 480 pont

Fontos megjegyezni, hogy ebben a két esetben azért volt ennyire magas a ponthatár, mert mindegyik képzésre csak egy-egy diákot vettek fel, aki kiemelkedő eredményt ér, így értelemszerűen megugrott a ponthatár is.

Ezeken kívül más egyetemeteken is húztak extrém magas ponthatárt.

Többek között:

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem - jogász (nappali, állami): 479 pont
  • Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi gazdálkodás (nappali, angol nyelvű, állami): 478 pont
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem - pszichológia (nappali, állami): 474 pont
  • Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, önköltséges): 470 pont
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem - jogász (nappali, állami): 469 pont
  • Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (nappali, angol nyelvű, állami): 455 pont
  • Budapesti Corvinus Egyetem - alkalmazott közgazdaságtan (nappali, magyar nyelvű, állami): 455 pont
  • Budapesti Corvinus Egyetem - filozófia, politika, gazdaság (nappali, angol nyelvű, állami): 450 pont

Ha a tavalyi ponthatárokat szeretnétek megnézni, akkor azt itt tehetitek meg.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu