50 ponttal kevesebb pontja van annak a diáknak, aki egészségügyi technikumból menne a Pécsi Tudományegyetem mentőtiszti képzésére, mert a szakmai vizsgájára nem kapta meg az emelt szintű érettségiért járó pluszpontokat.
Az Eduline szerkesztősége olvasói levelet kapott Lillától (nevét megváltoztattuk – A szerk.), aki most júniusban tette le a szakmai vizsgáját az egyik vidéki egészségügyi technikumban, ezzel pedig nemcsak érettségi bizonyítványt, hanem csecsemő- és gyermekápolói szakképzettséget is szerzett.
Lilla szeretne továbbtanulni, ezért az idei felvételi eljárásban jelentkezett a Pécsi Tudományegyetem mentőtiszti képzésre, illetve a Széchenyi Egyetem ápolás-és betegellátás szakára. Az érettségi pontjait az Oktatási Hivatal az egyébként nagyon jól sikerült szakmai vizsgája alapján számolta, amit emelt szintű érettségiként vettek figyelembe.
A diáklány azonban észrevette, hogy az emelt szintű érettségiért járó intézményi pontokat - ami mindkét képzés felvételi tájékoztatójában szerepel - csak a győri egyetem adta meg, a pécsi nem.
Lilla ezzel kapcsolatban megkereste a PTE-t, mert a Felvin is úgy szerepel, hogy 2021. évet követően a technikumban megszerzett szakképesítést igazoló oklevelet emelt szintű érettségiként kell a pontszámításnál figyelembe venni.
| Elszámolták a pontjaidat? |
| Több pontod lenne, mint amennyit látsz a Felviben? Írd meg nekünk az [email protected]. |
A felvételiző ezután felvette a kapcsolatot az Oktatási Hivatallal, ahol az egyik ügyintéző ugyan telefonon elismerte a problémát, de azt tanácsolta neki, hogy írjon a PTE-nek, mert az intézményi pontokba az OH nem tud belenyúlni.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Lilla ezután írt a Pécsi Tudományegyetemnek is, ahonnan azt a választ kapta, hogy az intézményhez az Oktatási Hivataltól szakképzettségként került át a bizonyítványa, nem pedig érettségiként. Majd ezután az OH-hoz irányították a lányt, hogy kiderüljön, a Hivatal „miért nem emelt érettségiként, hanem szakképzettségként vette figyelembe a végzettségét.”
Mindenhol falakba ütközök, a két intézmény egymásra mutogat. Az 50 intézményi pont pedig lemarad...
- írta Lilla szerkesztőségünknek.
Az eset kapcsán megkerestük az Oktatási Hivatalt és a PTE-t is, amint válaszolnak kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.
Frissítés 07.23. 11:16
A PTE szerkesztőségünknek az alábbi választ küldte:
"A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet határozza meg a szakképzettséget tanúsító oklevél figyelembevételét a felvételi pontszámítás során. Amennyiben az Oktatási Hivatal ezzel a pontszámítási metódussal számolta a jelentkezőnek a megszerzett szakképzettségéért járó pontszámot „kizárólag a szakmai vizsga eredménye után járó pont alapján”, akkor az eredményt az emeltszintű érettségiért kapható pontszámmal azonos szorzóval vette figyelembe.
Intézményünk a PTE hatályos szabályozása, valamint a Felvételi Tájékoztatóban megjelent információk szerint járt el, mely alapján az intézményi hatáskörben meghatározott további 100 ún. intézményi pont megállapítása a Pécsi Tudományegyetem hatásköre. Ebben az esetben az intézményi pontok számításánál a szakmai vizsgáért 15 pont adható, a megfelelő szakképzettség esetén."
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
