Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
11 napos őszi, 16 napos téli és szintén 11 napos tavaszi szünettel számolhatnak majd a következő tanévben a szakképzésen tanuló diákok.
Július 21-én reggel hivatalossá vált a 2025/2026-os szakképzési tanév rendje, amiben a fontosabb szünetek időpontjai is szerepelnek.
Bár a szakképzési tanév rendje végleges, a köznevelési tanév rendje még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, amit tavaly egyébként augusztus elején hozták nyilvánosságra, így a következő hetekben valószínűleg ezzel is számolhatnak az iskoláskorú gyerekek családjai.
Meddig tart a 2025/2026-os szakképzési tanév?
A 2025/2026-os tanév 179 napos lesz. Ez egyébként a tavalyihoz képest 3 nappal hosszabb. Ezen felül négy tanítás nélküli munkanap áll az iskolák rendelkezésére. Ezek közül egyet a diákönkormányzat szervezhet, egy másik nap pedig kizárólag pályaorientációs célokat szolgál.
Azoknak a tanulók, akik a következő tanévben fogják befejezni a tanulmányaikat, 2026. április 30-ig tart a tanév.
Képzési típusok, ösztöndíjak, lehetőségek: minden, amit a szakmatanulásról tudni kell
Mikor lesznek az évközi szünetek?
A szakképzési tanév a köznevelési rendszerhez hasonló szüneti struktúrával működik, így itt is számíthatnak a tanulók őszi-, téli- és tavaszi szünetre.
Ez a következő tanévben a következőképpen alakul majd:
Ezek alapján ősszel 11 napot pihenhetnek a diákok, télen 16 napot és tavasszal szintén 11 nap szünetet kapnak. Ezen felül ők is számolhatnak majd hosszú hétvégékkel.
Nyáron is jár ösztöndíj a szakképzésben tanuló diákoknak?
Meddig tart majd az első félév?
A rendelet szerint a tanév első féléve 2026. január 23-án zárul majd.
„A 12. évfolyamos technikumi diákok számára, akik előrehozott érettségire készülnek, a közismereti oktatás 2026. április 30-án ér véget, ezzel teret adva az érettségire történő fókuszált felkészülésnek” – írják a szakmát szerzek! oldalán.
Az érettségi időszakával kapcsolatban még a rendelettervezetben kiemelték, hogy teljes mértékben megegyezik majd a köznevelési tanév rendjében foglaltakhoz. Tehát előreláthatóan:
Ám erről hivatalosan nem osztottak meg a szakképzési tanév rendeletében konkrétumot. Illetve a szakmai vizsgák időpontjának kihirdetése is várat még magára.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium a tanév rendjéről szóló közleményében kiemelte, hogy:
„A megújult szakképzés ma már nem második választás, hanem valódi jövőt és fejlődési lehetőséget nyújt. Versenyképes tudást, stabil munkalehetőséget és akár felsőoktatási továbbtanulást kínál a fiataloknak – mindezt piacképes, naprakész tartalmakkal, korszerű környezetben.”
Hogy nem feltétlen olyan könnyű bejutni a szakképzésből a felsőoktatásba, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.