Nyáron is jár ösztöndíj a szakképzésben tanuló diákoknak?

A legtöbb ösztöndíjjal szemben a szakképzésben tanulók nyáron is megkapják azt az összeget, melyet a tanév alatti időszakban. Mutatjuk, hogyan utalják nyáron az ösztöndíjakat.

Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) tájékoztatása szerint a szakképzési ösztöndíj júliusra és augusztusra is jár. Fontos azonban tudni, hogy ennek a két hónapnak az összegét a júniusi ösztöndíjjal együtt utalják, tehát nyáron nem külön-külön érkeznek a kifizetések. Hasonló a helyzet a szeptemberi juttatással is, amit októberben kapnak majd meg a diákok.

Akár 300 ezer forintot is kaphatnak a szakképzésben tanulók, ha ötösre vizsgáznak

A 2020-as kormányrendelet szerint az ösztöndíj alapja a szakirányú oktatás egyhavi önköltsége, amely a 2024/2025-ös tanévben 100 ezer forint – ugyanannyi, mint az előző évben. Az, hogy egy diák pontosan mekkora összeget kap, több tényezőtől is függ, például az iskolatípustól, az évfolyamtól, illetve attól is, hogy van-e nyelvi előkészítő.

Így a 2024/2025-ös tanévben havonta:

  • nyelvi előkészítő osztályban: 8 ezer forint
  • technikumban 9-10. osztályban: 8 ezer forint
  • szakképző iskola 9. osztályában: 16 ezer forint
  • műhelyiskolában: 16 ezer forint

ösztöndíjat kapnak a diákok.

KSH: ezek a legnépszerűbb szakmák a diákok körében a 2024/2025-ös tanévben

Szakképzési ösztöndíj a 2024/2025-ös tanévben

A szakirányú oktatásban, vagyis a szakképző iskola 10-12. osztályában és a technikum 11-12. évfolyamán a tanulmányi átlagtól függ, hogy mennyit kapnak a diákok. A jogszabály ezt az összeget százalékosan határozza meg.

  • 2,00-2,99 közötti tanulmányi átlagnál 8 százalék, azaz 8 ezer forint
  • 3,00-3,99 közötti tanulmányi átlagnál 25 százalék, azaz 25 ezer forint
  • 4,00-4,49 közötti tanulmányi átlagnál 42 százalék, azaz 42 ezer forint
  • 4,50 és a feletti tanulmányi átlagnál 59 százalék, azaz 59 ezer forint
  • Megelőző tanév végi minősítés hiányában 16 ezer forint/hó

Ki jogosult az ösztöndíjra?

Fontos tudni, hogy az ösztöndíjat nem kell külön igényelni. Ezt minden technikumban és szakképző iskolában beiratkozott tanuló megkapja a szakképző intézmény által a KRÉTA rendszerbe feltöltött adatok alapján, amennyiben a felsorolt valamennyi feltétel együttesen teljesül:

  • első – Szakmajegyzék szerinti – szakmáját tanulja,
  • tanulói jogviszonyban áll, és
  • a szakmai oktatásban ingyenes részvételre jogosult.

A tanuló nem részesülhet ösztöndíjban:

  • amennyiben évfolyamismétlésre kötelezték, a megismételt évfolyamon;
  • az adott tanév hátralévő részében, amennyiben igazolatlan mulasztásainak száma eléri a 6 foglalkozást;
  • ha szakképzési munkaszerződéssel duális szakmai oktatásban vesz részt,
  • a tanulói jogviszony szünetelése esetén.

Az ösztöndíjra az adott szakmára vonatkozóan a szakmai oktatásnak a szakmajegyzékben meghatározott időtartamáig jogosult a tanuló.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.