Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
A pszichológia idén is az egyik legnépszerűbb egyetemi képzés maradt: az államilag finanszírozott nappali alapszakok közül a harmadik legtöbben ezt jelölték meg első helyen. De vajon emelkednek tovább a már így is rendkívül magas ponthatárok, vagy idén végre megállhat a növekedés? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, és az idei érettségi tapasztalatai alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Felvi adatai szerint az államilag finanszírozott nappali képzések közül idén is a gazdálkodási és menedzsment, valamint az általános orvos szak után a pszichológia vonzotta a legtöbb első helyes jelentkezőt.
A három legnépszerűbb szak idén:
A pszichológia szakra összesen 8518 jelentkezés érkezett, vagyis továbbra is az egyik legkeresettebb képzésnek számít.
Az országos adatok alapján ugyanakkor enyhe visszaesés látható. Míg tavaly 2849-en jelölték meg első helyen az állami nappali pszichológia alapképzést, addig idén 2782-en, vagyis 67 fővel kevesebben.
Bár országosan csak mérsékelten csökkent a jelentkezők száma, az egyes intézmények között már jelentősebb különbségek figyelhetők meg.
Az első helyes jelentkezők száma így alakult:
Továbbra is toronymagasan az ELTE a legnépszerűbb pszichológiai képzés, ráadásul idén még tovább nőtt az első helyes jelentkezők száma. Szintén több jelentkezőt vonzott a Pécsi Tudományegyetem, miközben a Károli iránti érdeklődés gyakorlatilag változatlan maradt. A legnagyobb visszaesés a Szegedi Tudományegyetemnél figyelhető meg, de kevesebben jelentkeztek első helyen a Pázmányra, a Pannon Egyetemre, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre és a Debreceni Egyetemre is.
Hogy végül hány pont kell majd a pszichológia szakokra való bekerüléshez, azt jelentős részben az idei érettségik eredményei határozzák meg. A legtöbb egyetemen ugyanis a felvételizőknek a figyelembe vehető tárgyak közül legalább egyből emelt szintű érettségit kellett tenniük. Kivételt a Pannon Egyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem jelent, ahol az emelt szintű vizsga nem felvételi követelmény.
A pontszámításnál valamennyi egyetemen elfogadják a biológiaérettségit, emellett a legtöbb intézményben a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem vagy egy idegen nyelv eredménye is beszámítható.
A hivatalos eredmények még nem elérhetők, de az érettségi után megkérdeztünk néhány diákot, hogy milyen nehéznek érezték az egyes tárgyakat. A visszajelzések alapján az idei emelt szintű biológiaérettségi volt az egyik legmegosztóbb. Többen úgy érezték, hogy a feladatsor a korábbi évekhez képest is nehezebbre sikerült, különösen a biokémiai és genetikai feladatokat tartották összetettnek. Volt, aki egyszerűen úgy fogalmazott: „Szörnyű volt”, míg más szerint „aljas egy feladatsor volt”. Akadtak ugyanakkor olyan vizsgázók is, akik szerint a feladatlap könnyebb volt a tavalyinál, ezért egyelőre nehéz megítélni, hogy országos szinten milyen eredmények születhettek.
A többi, a pszichológia szakokra gyakran választott emelt érettséginél már jóval vegyesebb kép rajzolódott ki. A történelemérettségiről sok diák számolt be pozitívan, többen úgy érezték, hogy a feladatok inkább a forráselemzési és szövegértési készségeket mérték, mint a lexikális tudást. A magyarérettségi megosztóbb volt: egyesek könnyűnek találták, mások szerint a feladatok váratlanok voltak, és az idő is szűkösnek bizonyult. A legtöbb negatív visszajelzés az emelt matematikáról érkezett, amelyet sok vizsgázó kifejezetten nehéznek érzett. Az emelt angolérettségit ezzel szemben a legtöbben korrektnek értékelték, bár többen a hallott szövegértési rész gyors tempóját emelték ki nehézségként.
A pszichológia szakokon már évek óta rendkívül magas ponthatárokkal lehet bekerülni.
A 2025-ös állami nappali ponthatárok a következőképpen alakultak:
A 2024-es évhez képest a legnagyobb emelkedést a Pázmány Péter Katolikus Egyetem produkálta, ahol 14 ponttal nőtt a ponthatár. Emelkedett az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem ponthatára is, míg a Szegedi Tudományegyetemen négy ponttal csökkent.
Ha az összes tényezőt figyelembe vesszük, akkor országos szinten nem valószínű jelentős ponthatármozgás a pszichológia szakokon. Az ELTE-n ugyan nőtt az első helyes jelentkezők száma, ami néhány pontos emelkedést is eredményezhet, ezt azonban részben ellensúlyozhatják az idei, többek által nehéznek tartott emelt érettségik – különösen a biosz és a matek. Azokon az egyetemeken pedig, ahol csökkent az érdeklődés, például a Pázmányon, az SZTE-n vagy a Pannon Egyetemen, inkább a tavalyihoz hasonló vagy néhány ponttal alacsonyabb ponthatár sem kizárt.
A végleges ponthatárok természetesen csak július 23-án, a hivatalos ponthúzáskor derülnek ki.
Már csak néhány hét van hátra a 2026-os felvételi ponthatárok kihirdetéséig. Július 23-án este országszerte több városban is közös ponthatárváró bulit szerveznek, ahol a felvételizők óriáskivetítőn követhetik a ponthúzást, miközben koncertek, játékok és egyetemi programok gondoskodnak a hangulatról. Összegyűjtöttük, mely helyszíneket jelentették be eddig biztosan.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára.
30-33 fokra forrósodott csoportszobákban alszanak a kisgyerekek a mezőkövesdi városi bölcsődében a térség országgyűlési képviselője szerint. Csézy Erzsébet ezért első képviselői fizetéséből egymillió forintot ajánl fel az intézmény klimatizálására, és arra kéri a helyi vállalkozókat is, hogy segítsenek összegyűjteni a hiányzó összeget.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
