10 szak, ahova extrém magas pontszámmal lehetett bejutni

A Dunaújvárosi Egyetem állami ösztöndíjas gazdálkodási és menedzsment képzésére 500 ponttal lehetett bekerülni, de az ELTE jogászképzésre, a Károlin levelezőn pszichológiára és a Corvinuson nemzetközi gazdálkodásra is szinte földöntúli felvételi eredményre volt szükség.

Az idei év egyik meglepetése az volt, hogy a Dunaújvárosi Egyetemen állami ösztöndíjasként, levelezőn csak maximális, 500 pontos eredménnyel lehetett bejutni, ami azért nem kis teljesítmény a mostani pontszámítási szabályok szerint.

A nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzések közül idén az ELTE jogászképzésére kellett a legtöbb, azaz 479 pont, de a Corvinus angol nyelvű, nemzetközi gazdálkodás képzésére állami ösztöndíjasként, nappali tagozatra is minimum 478 ponttal lehetett bekerülni.

De más egyetemeken is születettek extrém magas, 450 vagy efeletti ponthatárok

  1. Dunaújvárosi Egyetem - gazdálkodási és menedzsment (levelező, állami): 500 pont
  2. Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, állami): 482 pont
  3. Eövös Loránd Tudományegyetem - jogász (állami): 479 pont
  4. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi gazdálkodás (angol nyelvű, állami): 478 pont
  5. Pázmány Péter Katolikus Egyetem - pszichológia (állami ösztöndíjas): 474 pont
  6. Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, önköltséges): 470 pont
  7. Pázmány Péter Katolikus Egyetem - jogász (állami ösztöndíjas): 469 pont
  8. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (angol nyelvű, állami): 455 pont
  9. Budapesti Corvinus Egyetem - alkalmazott közgazdaságtan (magyar nyelvű, állami): 455 pont
  10. Budapesti Corvinus Egyetem - filozófia, politika, gazdaság (angol nyelvű, állami): 450 pont

Az összes ponthatárt itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna