10 szak, ahova extrém magas pontszámmal lehetett bejutni

A Dunaújvárosi Egyetem állami ösztöndíjas gazdálkodási és menedzsment képzésére 500 ponttal lehetett bekerülni, de az ELTE jogászképzésre, a Károlin levelezőn pszichológiára és a Corvinuson nemzetközi gazdálkodásra is szinte földöntúli felvételi eredményre volt szükség.

Az idei év egyik meglepetése az volt, hogy a Dunaújvárosi Egyetemen állami ösztöndíjasként, levelezőn csak maximális, 500 pontos eredménnyel lehetett bejutni, ami azért nem kis teljesítmény a mostani pontszámítási szabályok szerint.

A nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzések közül idén az ELTE jogászképzésére kellett a legtöbb, azaz 479 pont, de a Corvinus angol nyelvű, nemzetközi gazdálkodás képzésére állami ösztöndíjasként, nappali tagozatra is minimum 478 ponttal lehetett bekerülni.

De más egyetemeken is születettek extrém magas, 450 vagy efeletti ponthatárok

  1. Dunaújvárosi Egyetem - gazdálkodási és menedzsment (levelező, állami): 500 pont
  2. Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, állami): 482 pont
  3. Eövös Loránd Tudományegyetem - jogász (állami): 479 pont
  4. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi gazdálkodás (angol nyelvű, állami): 478 pont
  5. Pázmány Péter Katolikus Egyetem - pszichológia (állami ösztöndíjas): 474 pont
  6. Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, önköltséges): 470 pont
  7. Pázmány Péter Katolikus Egyetem - jogász (állami ösztöndíjas): 469 pont
  8. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (angol nyelvű, állami): 455 pont
  9. Budapesti Corvinus Egyetem - alkalmazott közgazdaságtan (magyar nyelvű, állami): 455 pont
  10. Budapesti Corvinus Egyetem - filozófia, politika, gazdaság (angol nyelvű, állami): 450 pont

Az összes ponthatárt itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.