Július 23-án közel 96 ezer felvételiző kapott örömhírt: szeptembertől megkezdhetik tanulmányaikat valamelyik magyarországi felsőoktatási intézményben. A friss statisztikák szerint a felvett hallgatók mintegy 80 százaléka állami ösztöndíjas formában tanulhat tovább, az állami finanszírozás azonban több kötelezettséggel is jár.
Mi is az az állami ösztöndíj?
Az állami ösztöndíj lényege, hogy a magyar állam átvállalja a hallgatók felsőoktatási képzésének költségeit. Ez azonban nem „ajándék”: minden ösztöndíjas hallgatónak szerződést kell aláírnia a beiratkozáskor, amelyben vállalja a támogatás feltételeinek teljesítését. Ezek elmulasztása esetén az állam a tandíj visszafizetését követelheti.
Megugrottak a budapesti albérletárak - nehéz helyzetbe kerülhetnek a frissen felvett egyetemisták
Két fő kötelezettség
A hallgatói szerződés két alapvető elvárást rögzít:
1. Időben kell diplomázni:
A tanulmányokat legfeljebb a képzési idő másfélszerese alatt kell befejezni. Ez azt jelenti, hogy például egy hat féléves alapképzést maximum kilenc félév alatt kell elvégezni. Aki ennél hosszabb idő alatt szerez diplomát, már nem teljesíti az ösztöndíj feltételeit.
2. Magyarországi munkavállalás:
A végzés után a hallgatónak az állami ösztöndíjas félévekkel megegyező időtartamot magyarországi munkaviszonyban kell eltöltenie. Ennek teljesítésére húsz év áll rendelkezésre. A számításnál nem a naptári féléveket, hanem az egyetemi szemeszterek (5 hónap) időtartamát veszik alapul. Például ha valaki egy 12 féléves, azaz hatéves osztatlan képzést végez el időben, akkor öt évet kell Magyarországon dolgoznia húsz éven belül.
Mi történik, ha valaki nem teljesíti a feltételeket?
Aki nem fejezi be időben a tanulmányait, vagy a végzést követő húsz évben nem dolgozik a megfelelő ideig Magyarországon, annak vissza kell fizetnie az állami ösztöndíj összegét – legalább részben. Ha valaki például külföldre költözik, és egyáltalán nem vállal munkát itthon, akkor a teljes támogatást vissza kell térítenie. Viszont ha részben teljesíti a feltételeket – például néhány évig Magyarországon dolgozik –, akkor arányosan kevesebbet kell visszafizetnie.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
