Budapest belső kerületeiben már ritkán lehet havi 100 ezer forint alatt kiadó szobát találni.
Bár az év első felében még visszafogott volt a kereslet, a nyár elejére látványosan elkezdett élénkülni az albérletpiac. Júniusban már átlagosan 256 ezer forintot kértek a kiadó lakásokért, ami az elmúlt két év legmagasabb kínálati átlagára – derült ki a Rentigo közleményéből.
A platform friss albérletpiaci elemzése rámutat arra, hogy a budapesti élénkülés egyik oka az őszi szemeszterre készülő egyetemisták korai megjelenése. Habár a ponthatárokat csak július 23-án hirdetik ki, a Budapestre érkező külföldi hallgatók már júniusban megkezdték a keresést. Július elejétől a hazai egyetemisták is csatlakoztak hozzájuk, tovább fokozva a nyomást az albérletpiacon.
A Rentigo elemzése szerint a legolcsóbb lehetőség továbbra is a szobabérlés, ám még ez is egyre megterhelőbb: a főváros belső kerületeiben már ritkán találni havi 100 ezer forint alatti ajánlatot.
Lakhatási válság a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut
Az árak emelkedése pedig még nem ért véget. Az Ingatlan.com adatai szerint július közepére Budapest átlagos bérleti díja elérte a 270 ezer forintot, igaz, jelentős különbségek vannak a kerületek között:
Nemcsak Budapest drága
A debreceni albérletek átlaga már 248 ezer forint, és Győr, illetve Székesfehérvár is átlépte a 200 ezres küszöböt. Szegeden és Pécsett valamivel kedvezőbb a helyzet – ott 165–185 ezer forint körül alakulnak az árak. A legolcsóbb egyetemváros továbbra is Miskolc, ahol 125 ezer forint az átlagos albérleti díj.
A szobabérlés népszerű alternatíva a diákok körében, de ezek a költségek is jelentősek. Budapesten átlagosan 110 ezer forintot kérnek havonta egy szobáért, még a külső kerületekben is 75–80 ezer forint körül mozognak az árak. Debrecenben és Szegeden 70 ezer forint körül lehet szobát bérelni, Győrben 60 ezer, míg Pécsett 75 ezer forint az átlagos havi költség.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
