Fontos tudnivalók az intézményi pontokról

Hány intézményi pontot adhatnak az egyetemek ? Milyen extra pluszpontok vannak? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat az intézményi pontokról.

  • Raiffeisen Bank

Az 500 pontos felvételi rendszerben maximum 100 pontot érnek az intézményi pontok. Az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy milyen teljesítményre mennyi pluszpontot adnak.

Többletpontot szerezhettek például:

  • esélyegyenlőségi jogcímen,
  • sporteredményekért,
  • tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • katonai szolgálatért,
  • szakképesítésért,
  • emelt szintű érettségiért,
  • nyelvvizsgáért vagy igazolt nyelvtudásért.

Emellett egyes intézmények további szempontokat is figyelembe vehetnek. Előfordulhat, hogy pluszpont jár munkatapasztalatért, hittan tantárgyi eredményért, helyi középiskolában szerzett érettségiért vagy akár e-sport versenyeken elért helyezésekért is.

Videóban mutatjuk a részleteket.

@eduline.hu Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, akadnak azonban olyan intézmények, amelyek egészen szokatlan feltételek teljesítését is jutalmazzák intézményi pontokkal. #egyetemifelveteli #pontszamitas #intezmenyipontok #erettsegi #eduline ♬ eredeti hang - eduline.hu
Hozzászólások
A Raiffeisen Bank több mint 30 éve van jelen a magyar piacon, az osztrák Raiffeisen Bank International AG csoport tagjaként a hazai pénzügyi szektor meghatározó szereplője. Szolgáltatásai révén a lakossági, kis- és középvállalati, valamint nagyvállalati ügyfelek számára egyaránt innovatív és megbízható banki megoldásokat kínál. A Raiffeisen Bank elkötelezett a digitális fejlődés, az ügyfélélmény folyamatos fejlesztése és a fenntarthatóság iránt; célja, hogy pénzügyi partnerként hosszútávon támogassa ügyfelei céljainak megvalósítását.

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.