Felvételi 2026: idén máshol lesz a Pont Ott Parti Budapesten
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
A gazdálkodási és menedzsment évek óta a legkeresettebb alapképzések közé tartozik, és idén tovább nőtt iránta az érdeklődés. Míg tavaly 4484-en jelölték meg első helyen, és összesen 18 885 jelentkezés érkezett a szakra, addig idén már 4571 első helyes jelentkező és 20 285 összes jelentkezés szerepel a statisztikákban. Bár a ponthatárokat minden évben a jelentkezők száma, a meghirdetett férőhelyek és az érettségi eredmények együttesen alakítják, a tavalyi adatok jó támpontot adhatnak arra, milyen pontszámra lehet szükség a bejutáshoz.
Az állami ösztöndíjas, nappali gazdálkodási és menedzsment alapszakokon 2025-ben az alábbi ponthatárokat húzták:
A legmagasabb ponthatárt tavaly a Dunaújvárosi Egyetemen húzták, ahol 446 pont kellett a bekerüléshez. Szorosan mögötte következett a Budapesti Corvinus Egyetem 443 pontos ponthatárral. Az is jól látszik, hogy a legtöbb intézményben 400 pont körüli eredményre volt szükség. A legalacsonyabb ponthatárt a Pannon Egyetemen húzták, ott 385 ponttal lehetett bekerülni állami ösztöndíjas helyre.
A korábbi évek ponthatárai támpontot adhatnak, de nem jelentenek biztos előrejelzést. A felvételi ponthatárokat minden évben három tényező határozza meg: hányan jelentkeznek az adott szakra, hány állami ösztöndíjas és önköltséges férőhelyet hirdetnek meg az egyetemek, illetve milyen eredményeket érnek el a jelentkezők az érettségin.
A 2026-os ponthatárok július 23-án derülnek ki a Pont Ott Partikon és a felvi.hu rendszerében. A felvételizők SMS-ben is értesítést kapnak arról, hogy melyik képzésre nyertek felvételt.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.