Egyetemi felvételi 2026: ennyi pont kellett tavaly a gazdálkodási és menedzsment szakokra

Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.

A gazdálkodási és menedzsment évek óta a legkeresettebb alapképzések közé tartozik, és idén tovább nőtt iránta az érdeklődés. Míg tavaly 4484-en jelölték meg első helyen, és összesen 18 885 jelentkezés érkezett a szakra, addig idén már 4571 első helyes jelentkező és 20 285 összes jelentkezés szerepel a statisztikákban. Bár a ponthatárokat minden évben a jelentkezők száma, a meghirdetett férőhelyek és az érettségi eredmények együttesen alakítják, a tavalyi adatok jó támpontot adhatnak arra, milyen pontszámra lehet szükség a bejutáshoz.

Az állami ösztöndíjas, nappali gazdálkodási és menedzsment alapszakokon 2025-ben az alábbi ponthatárokat húzták:

  • Budapesti Corvinus Egyetem: 443 pont
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 418 pont
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 422 pont
  • Budapesti Gazdasági Egyetem: 400 pont
  • Debreceni Egyetem: 407 pont
  • Pécsi Tudományegyetem: 401 pont
  • Szegedi Tudományegyetem: 396 pont
  • Miskolci Egyetem: 410 pont
  • Széchenyi István Egyetem: 423 pont
  • Pannon Egyetem: 385 pont
  • Soproni Egyetem: 396 pont
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem: 396 pont
  • Neumann János Egyetem: 424 pont
  • Dunaújvárosi Egyetem: 446 pont

A legmagasabb ponthatárt tavaly a Dunaújvárosi Egyetemen húzták, ahol 446 pont kellett a bekerüléshez. Szorosan mögötte következett a Budapesti Corvinus Egyetem 443 pontos ponthatárral. Az is jól látszik, hogy a legtöbb intézményben 400 pont körüli eredményre volt szükség. A legalacsonyabb ponthatárt a Pannon Egyetemen húzták, ott 385 ponttal lehetett bekerülni állami ösztöndíjas helyre.

A korábbi évek ponthatárai támpontot adhatnak, de nem jelentenek biztos előrejelzést. A felvételi ponthatárokat minden évben három tényező határozza meg: hányan jelentkeznek az adott szakra, hány állami ösztöndíjas és önköltséges férőhelyet hirdetnek meg az egyetemek, illetve milyen eredményeket érnek el a jelentkezők az érettségin.

A 2026-os ponthatárok július 23-án derülnek ki a Pont Ott Partikon és a felvi.hu rendszerében. A felvételizők SMS-ben is értesítést kapnak arról, hogy melyik képzésre nyertek felvételt.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna