Egyetemi felvételi 2026: ilyen ponthatárokat húztak tavaly a kereskedelem és marketing szakokon

Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.

A kereskedelem és marketing továbbra is az egyik legnépszerűbb gazdasági alapképzés, bár idén enyhén csökkent iránta az érdeklődés. Míg tavaly 2677-en jelölték meg első helyen, és összesen 10 960 jelentkezés érkezett a szakra, addig idén 2633 első helyes jelentkező és 10 773 összes jelentkezés szerepel a statisztikákban. Bár a ponthatárokat minden évben a jelentkezők száma, a meghirdetett férőhelyek és az érettségi eredmények együttesen alakítják, a tavalyi adatok jó támpontot adhatnak arra, milyen pontszámra lehet szükség a bejutáshoz.

Ezek voltak a tavalyi ponthatárok:

  • Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem: 400 pont
  • Debreceni Egyetem: 387 pont
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 419 pont
  • Miskolci Egyetem: 410 pont
  • Pécsi Tudományegyetem: 401 pont
  • Pannon Egyetem: 375 pont
  • Szegedi Tudományegyetem: 389 pont
  • Széchenyi István Egyetem: 416 pont

A legmagasabb ponthatárt tavaly az Eötvös Loránd Tudományegyetemen húzták, ahol 419 pont kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Szorosan mögötte következett a Széchenyi István Egyetem 416, valamint a Miskolci Egyetem 410 pontos ponthatárral. A lista másik végén a Pannon Egyetemen volt a legalacsonyabb a bekerülési küszöb, ott 375 ponttal lehetett bejutni.

A tavalyi ponthatárok jó viszonyítási alapot adnak, de nem vetítik előre pontosan az idei eredményeket. A végleges ponthatárokat minden évben a jelentkezők száma, a meghirdetett férőhelyek és az érettségi eredmények együttesen határozzák meg. Az idei felvételi ponthatárokat július 23-án hozzák nyilvánosságra a Pont Ott Partikon és a felvi.hu rendszerében.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.