Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
A kereskedelem és marketing továbbra is az egyik legnépszerűbb gazdasági alapképzés, bár idén enyhén csökkent iránta az érdeklődés. Míg tavaly 2677-en jelölték meg első helyen, és összesen 10 960 jelentkezés érkezett a szakra, addig idén 2633 első helyes jelentkező és 10 773 összes jelentkezés szerepel a statisztikákban. Bár a ponthatárokat minden évben a jelentkezők száma, a meghirdetett férőhelyek és az érettségi eredmények együttesen alakítják, a tavalyi adatok jó támpontot adhatnak arra, milyen pontszámra lehet szükség a bejutáshoz.
Ezek voltak a tavalyi ponthatárok:
A legmagasabb ponthatárt tavaly az Eötvös Loránd Tudományegyetemen húzták, ahol 419 pont kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Szorosan mögötte következett a Széchenyi István Egyetem 416, valamint a Miskolci Egyetem 410 pontos ponthatárral. A lista másik végén a Pannon Egyetemen volt a legalacsonyabb a bekerülési küszöb, ott 375 ponttal lehetett bejutni.
A tavalyi ponthatárok jó viszonyítási alapot adnak, de nem vetítik előre pontosan az idei eredményeket. A végleges ponthatárokat minden évben a jelentkezők száma, a meghirdetett férőhelyek és az érettségi eredmények együttesen határozzák meg. Az idei felvételi ponthatárokat július 23-án hozzák nyilvánosságra a Pont Ott Partikon és a felvi.hu rendszerében.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
