Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
A kereskedelem és marketing továbbra is az egyik legnépszerűbb gazdasági alapképzés, bár idén enyhén csökkent iránta az érdeklődés. Míg tavaly 2677-en jelölték meg első helyen, és összesen 10 960 jelentkezés érkezett a szakra, addig idén 2633 első helyes jelentkező és 10 773 összes jelentkezés szerepel a statisztikákban. Bár a ponthatárokat minden évben a jelentkezők száma, a meghirdetett férőhelyek és az érettségi eredmények együttesen alakítják, a tavalyi adatok jó támpontot adhatnak arra, milyen pontszámra lehet szükség a bejutáshoz.
Ezek voltak a tavalyi ponthatárok:
A legmagasabb ponthatárt tavaly az Eötvös Loránd Tudományegyetemen húzták, ahol 419 pont kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Szorosan mögötte következett a Széchenyi István Egyetem 416, valamint a Miskolci Egyetem 410 pontos ponthatárral. A lista másik végén a Pannon Egyetemen volt a legalacsonyabb a bekerülési küszöb, ott 375 ponttal lehetett bejutni.
A tavalyi ponthatárok jó viszonyítási alapot adnak, de nem vetítik előre pontosan az idei eredményeket. A végleges ponthatárokat minden évben a jelentkezők száma, a meghirdetett férőhelyek és az érettségi eredmények együttesen határozzák meg. Az idei felvételi ponthatárokat július 23-án hozzák nyilvánosságra a Pont Ott Partikon és a felvi.hu rendszerében.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
