A következő hetekben csaknem 1200 helyszínen várhatóan több mint 148 ezren érettségiznek. A magyar és a matek után május 6-án, 9 órakor a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. Az Oktatási Hivatal közlése szerint történelemből középszinten 71 504, emelt szinten pedig 8273 tanuló érettségizik ma.
Érettségizzetek velünk!
Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről.
A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk tájékozódhattok elsőként.
És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok
Facebook-oldalunkat, itt pedig
feliratkozhattok hírlevelünkre.
Mennyi idő jut az egyes részekre a középszintű történelemérettségin?
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a történelemérettségi – közép- és emelt szinten egyaránt – két részből áll. Középszinten a vizsgázók összesen 180 percet kapnak a teljes feladatsor megoldására.
Az első rész rövid feladatokból áll, míg a második részben esszéket kell írni. Az esszéfeladatoknál négy megadott téma közül kettőt kell kiválasztani: egy rövid esszét az egyetemes történelemből, valamint egy hosszabb esszét a magyar történelem témaköréből.
Fontos szabály, hogy a két választott esszé különböző korszakokra vonatkozzon: az egyik az ókortól 1849-ig tartó időszakot, a másik pedig az 1849 utáni korszakot dolgozza fel.
Az elvárt terjedelem középszinten:
- rövid esszé: 100-130 szó
- hosszú esszé: 210-260 szó
Érdemes figyelni a terjedelemre, mert a jelentős eltérés pontlevonással járhat.
Miben más az emelt szint?
Emelt szinten a vizsgázók 240 percet kapnak, vagyis egy órával több idő áll rendelkezésre.
A vizsga első része itt is rövid, egyszerűbb feladatokból áll, amelyek megoldására 100 perc jut. A második rész az esszéírásról szól, erre összesen 140 perc áll rendelkezésre.
A hat megadott esszétéma közül három feladatot kell kiválasztani:
- egy rövid esszét az egyetemes történelemből,
- egy hosszú esszét a magyar történelemből,
- valamint egy komplex esszét, amely az ókortól napjainkig bármely korszakot feldolgozhat a megadott témák alapján.
Az elvárt terjedelem emelt szinten:
- rövid esszé: 110-130 szó
- hosszú esszé: 240-290 szó
- komplex esszé: 290-340 szó
Történelemérettségi a kőbányai Zrinyi Miklós Gimnáziumban 2023.
Túry Gergely
Ilyen témakörök lehetnek az érettségin
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a vizsga hét nagy témakört ölel fel:
- Ókor
- Középkor
- Kora újkor
- Újkor
- Világháborúk kora
- Hidegháború
- Jelenkor
A témakörök megjelenési aránya változó, így nem lehet előre megmondani, hogy pontosan mik fognak benne szerepelni. Azt azonban tudni lehet, hogy az újkori és modern történelem eseményei nagyobb hangsúlyt kapnak a vizsgán.
Ezekre kell nagyon figyelni a vizsga során
Edényi László történelemtanár az Eduline-nak elmondta, hogy a legtöbb pont nem feltétlenül a tudás hiánya miatt vész el, hanem azért, mert a diákok nem a feladat elvárásainak megfelelően használják azt.
Kiemelte, hogy különösen az esszéknél gyakori hiba, hogy a vizsgázók nem építik be a megadott forrásokat a válaszukba. Hiába tartalmaz egy dolgozat helyes tényeket, ha a forrásokra nem hivatkozik vagy nem értelmezi azokat, nem kaphat maximális pontszámot.
A jó esszé kulcsa ezért nemcsak a tárgyi tudás, hanem a tudatos felépítés is. Érdemes vázlatot készíteni, előre átgondolni a gondolatmenetet, és figyelni arra, hogy minden fontos elem – például a források vagy a szakszavak – bekerüljön a szövegbe. Szintén fontos, hogy az esszé ne legyen sem túl rövid, sem túl hosszú, mert mindkét esetben pontlevonás járhat. Emellett a szaknyelv pontos használata és az események időben és térben való elhelyezése is kulcsfontosságú az értékelésnél.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az időbeosztásra is érdemes odafigyelni: ha túl sok idő megy el a rövid feladatokra, könnyen kevés idő maradhat az esszékre, pedig ezek hozzák a legtöbb pontot.
Így teljesítettek tavaly a diákok történelemből
Az Oktatási Hivatal adatai alapján 2025-ben összesen 71 961 diák tett középszintű történelemérettségit (rendes vagy előrehozott formában). A vizsgázók túlnyomó többsége sikeresen teljesítette a követelményeket, és sokan kifejezetten jó eredményt értek el.
- jeles (5): 14 148 fő
- jó (4): 25 005 fő
- közepes (3): 22 336 fő
- elégséges (2): 9 459 fő
- elégtelen (1): 586 fő
Az esetek kisebb részében nem sikerült a vizsga, de ez az összes vizsgázóhoz képest alacsony arányt jelent. Közülük 178-an meg sem jelentek a vizsgán, ami automatikusan elégtelen eredményt eredményezett.
Előfordult olyan is, hogy valaki jó írásbeli eredményt ért el, de a szóbeli vizsgán nem tudott elegendő pontot szerezni. Ez azért fontos, mert az érettségi értékelési rendszere megköveteli, hogy mindkét vizsgarészen – írásbelin és szóbelin is – elérjék a minimum 12 százalékos szintet. Ha ez az egyik résznél nem teljesül, a másik, akár erősebb teljesítmény sem tudja ellensúlyozni.
A legfontosabb tudnivalók a 2026-os történelemérettségiről:
Mikor lesznek a szóbelik?
Az emelt szintű szóbeliket idén június 3-10. között, a középszintű szóbeli vizsgákat pedig június 15. és július 1. között kell lebonyolítania az iskoláknak.
A szóbeli középszinten töriből 15, míg emelt szinten 20 perces, minden esetben 1-1- tételt kell szóban kifejteni, amivel 50 pontot lehet szerezni. Fontos, hogy az atlaszt a szóbelin is lehet használni, ezt az iskola biztosítja a számotokra.
