Milyen részekből áll a töriérettségi? Mennyi idő jut a feladatokra? Mi a különbség a közép- és emelt vizsga között? Összegyűjtöttük a történelemérettségi legfontosabb tudnivalóit.
A következő hetekben csaknem 1200 helyszínen várhatóan több mint 148 ezren érettségiznek. A magyar és a matek után május 6-án, 9 órakor a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. Az Oktatási Hivatal közlése szerint történelemből középszinten 71 504, emelt szinten pedig 8273 tanuló érettségizik ma.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a történelemérettségi – közép- és emelt szinten egyaránt – két részből áll. Középszinten a vizsgázók összesen 180 percet kapnak a teljes feladatsor megoldására.
Az első rész rövid feladatokból áll, míg a második részben esszéket kell írni. Az esszéfeladatoknál négy megadott téma közül kettőt kell kiválasztani: egy rövid esszét az egyetemes történelemből, valamint egy hosszabb esszét a magyar történelem témaköréből.
Fontos szabály, hogy a két választott esszé különböző korszakokra vonatkozzon: az egyik az ókortól 1849-ig tartó időszakot, a másik pedig az 1849 utáni korszakot dolgozza fel.
Az elvárt terjedelem középszinten:
Érdemes figyelni a terjedelemre, mert a jelentős eltérés pontlevonással járhat.
Emelt szinten a vizsgázók 240 percet kapnak, vagyis egy órával több idő áll rendelkezésre.
A vizsga első része itt is rövid, egyszerűbb feladatokból áll, amelyek megoldására 100 perc jut. A második rész az esszéírásról szól, erre összesen 140 perc áll rendelkezésre.
A hat megadott esszétéma közül három feladatot kell kiválasztani:
Az elvárt terjedelem emelt szinten:
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a vizsga hét nagy témakört ölel fel:
A témakörök megjelenési aránya változó, így nem lehet előre megmondani, hogy pontosan mik fognak benne szerepelni. Azt azonban tudni lehet, hogy az újkori és modern történelem eseményei nagyobb hangsúlyt kapnak a vizsgán.
Edényi László történelemtanár az Eduline-nak elmondta, hogy a legtöbb pont nem feltétlenül a tudás hiánya miatt vész el, hanem azért, mert a diákok nem a feladat elvárásainak megfelelően használják azt.
Kiemelte, hogy különösen az esszéknél gyakori hiba, hogy a vizsgázók nem építik be a megadott forrásokat a válaszukba. Hiába tartalmaz egy dolgozat helyes tényeket, ha a forrásokra nem hivatkozik vagy nem értelmezi azokat, nem kaphat maximális pontszámot.
A jó esszé kulcsa ezért nemcsak a tárgyi tudás, hanem a tudatos felépítés is. Érdemes vázlatot készíteni, előre átgondolni a gondolatmenetet, és figyelni arra, hogy minden fontos elem – például a források vagy a szakszavak – bekerüljön a szövegbe. Szintén fontos, hogy az esszé ne legyen sem túl rövid, sem túl hosszú, mert mindkét esetben pontlevonás járhat. Emellett a szaknyelv pontos használata és az események időben és térben való elhelyezése is kulcsfontosságú az értékelésnél.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az időbeosztásra is érdemes odafigyelni: ha túl sok idő megy el a rövid feladatokra, könnyen kevés idő maradhat az esszékre, pedig ezek hozzák a legtöbb pontot.
Az Oktatási Hivatal adatai alapján 2025-ben összesen 71 961 diák tett középszintű történelemérettségit (rendes vagy előrehozott formában). A vizsgázók túlnyomó többsége sikeresen teljesítette a követelményeket, és sokan kifejezetten jó eredményt értek el.
Az esetek kisebb részében nem sikerült a vizsga, de ez az összes vizsgázóhoz képest alacsony arányt jelent. Közülük 178-an meg sem jelentek a vizsgán, ami automatikusan elégtelen eredményt eredményezett.
Előfordult olyan is, hogy valaki jó írásbeli eredményt ért el, de a szóbeli vizsgán nem tudott elegendő pontot szerezni. Ez azért fontos, mert az érettségi értékelési rendszere megköveteli, hogy mindkét vizsgarészen – írásbelin és szóbelin is – elérjék a minimum 12 százalékos szintet. Ha ez az egyik résznél nem teljesül, a másik, akár erősebb teljesítmény sem tudja ellensúlyozni.
A legfontosabb tudnivalók a 2026-os történelemérettségiről:
Az emelt szintű szóbeliket idén június 3-10. között, a középszintű szóbeli vizsgákat pedig június 15. és július 1. között kell lebonyolítania az iskoláknak.
A szóbeli középszinten töriből 15, míg emelt szinten 20 perces, minden esetben 1-1- tételt kell szóban kifejteni, amivel 50 pontot lehet szerezni. Fontos, hogy az atlaszt a szóbelin is lehet használni, ezt az iskola biztosítja a számotokra.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
