Ha nem használjátok a forrást, hiába írtok jól, nem kaphattok maximális pontot – történelemtanár tippjei az érettségire készüléshez

Edényi László történelemtanár szerint a történelemérettségi egyik visszatérő tanulsága, hogy sok pont nem a tárgyi tudás hiánya miatt vész el. Inkább azért, mert a diákok nem úgy használják tudásukat, ahogyan a feladat megköveteli.

„Az esszénél gyakori, hogy a diákok nem használják a forrást. Hiába írnak le egyébként helyes, tényszerű dolgokat, ha a forrás nincs beépítve, nem kaphatnak maximális pontot” – mondta Edényi. Ez az a pont, ahol sokan elcsúsznak, hiába tudják az anyagot, mégis pontokat veszítenek, mert nem értelmezik a forrásokat megfelelően vagy esetleg elfelejtkeznek valamelyikről.

Ezek voltak a középszintű történelemérettségi esszétémái az elmúlt négy évben

Mitől lesz jó egy esszé?

A jól begyakorolt esszéírás nélkül sok pont forog kockán. A szakszavak megfelelő használata és az időben-térben való elhelyezés a kulcsfontosságú a töritanár szerint. Edényi László egyik legfontosabb tanácsa, hogy készítsetek vázlatot, gondoljátok át mit szeretnétek leírni és használjátok a pótlapot, amit kaptok. Ez segít abban, hogy a gondolatmenet ne csússzon szét, és minden fontos elem (például a források) biztosan bekerüljön.

Figyeljetek arra, hogy ne legyen se túl rövid, se túl terjengős az esszé, mert mindkettő esetben pontlevonás jár. Mivel tollal kell írni, előfordulhat, hogy kihúznátok valamit, amit már leírtatok – ezt megtehetitek, de legyen egyértelmű az áthúzás. Ilyenkor természetesen ezt a javítótanár is figyelembe veszi a terjedelem értékelésénél.

Felmerülhet bennetek, hogy jár-e plusz pont egy esszénél akkor, hogyha minél több extra információt írtok le. Edényi kiemeli, hogy összesen 3 pont adható azért, ha önálló ismereteikkel, helyes megállapításaikkal egészítitek ki és támasztjátok alá az elemzéseteket. „Ez az értékelés szubjektív része” – tette hozzá.

Van egy eszköz, amit mindenki használhat, mégis sokan alig élnek vele: az atlasz. Edényi szerint érdemes már a vizsga előtt átnézni, mit tartalmaz, mert sok információ visszakereshető belőle. Nem helyettesíti a tudást, de kiegészíti azt és akár olyan adatokat is adhat, amelyek jól jönnek az esszében.

A gyakorláshoz az előző évek feladatsorainak átnézését javasolta. Oldjátok meg őket és javítsátok is ki magatoknak, így akár tudat alatt beépülhetnek azok az értékelési szempontok, amiket a javítókulcs egy esszé esetében felsorol! A rövid és a hosszú esszét is azonos szempontok alapján értékelik, csak az adható pontok számában van különbség. Így épül fel az esszék értékelése:

• Feladatmegértés
• Tájékozódás térben és időben
• Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása
• Ismeretszerzés, források használata
• Történelmi gondolkodás és történelmi ismeretek

A rövid feladatokkal nem célszerű 90 percnél többet tölteni

A háromórás vizsga alatt nemcsak a tárgyi tudásotokból, hanem az idő megfelelő beosztásából is vizsgáztok. Sokszor előfordul, hogy már az elején „beragadtok” a rövid feladatokba, és mire az esszékhez értek, elfogy az időtök – pedig a hosszabb válaszok hozzák a legtöbb pontot. Edényi szerint érdemes az első részre nagyjából egy-másfél órát szánni, és tudatosan elegendő időt hagyni az esszékre.

Úgy fogalmaz: aki ismeri a feladattípusokat, tudja használni a forrásokat és az esszéírás technikáját, az már félsiker: „Ha valaki már 90 százalék felett teljesít, és ezt többször is hozza, akkor jó úton jár.”

Vagyis nem az a kérdés, hogy hány feladatsoron gyakoroltok, hanem az, hogy mennyire tudjátok ugyanazt a szintet hozni újra és újra.

Érettségi 2026: legyél Te is a tudósítónk!

Érettségi tudósítói hálózatot szervez szerkesztőségünk, ahova várjuk a diákok a jelentkezését.