Itt találjátok az elmúlt öt év középszintű történelemérettségi feladatsorait

Több mint 20 évre visszamenőleg megnézhetitek, milyen feladatok voltak a korábbi érettségiken.

Ha már nem tudjátok, hogyan gyakoroljatok az érettségire, akkor remek ötlet lehet letölteni az előző évek feladatsorit és kitölteni azokat. Az Oktatási Hivatal oldalán ugyanis elérhetőek a korábbi érettségi feladatsorai minden melléklettel együtt, illetve a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatóval.

Mikor lehet póttételt húzni az érettségin?

Itt találjátok az előző öt év májusi középszintű történelemérettségi feladatait és a javítási-értékelési útmutatót:

Tipp a gyakorláshoz: érdemes közben mérni az időt, így gyakorlatilag olyan, mintha élesben írnátok a vizsgát. Utána pedig a megoldókulccsal leellenőrizhetitek a válaszaitokat.
    Arról, hogy milyen gyakori hibái vannak a diákoknak az érettségin, és mire érdemes odafigyelni, ebben a cikkünkben olvashattok:
    Hozzászólások

    A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

    A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

    Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

    A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

    A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

    A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.